Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a július 13-án szombaton megkezdjük a Szabadság utca déli oldalán lévő gyalogos kishíd felújítását.

A munkálatok során új hídfőket készítünk, valamint felújítjuk a híd fémszerkezetét is.

A munkavégzés ideje alatt – várhatóan egy hétig – nem lehet használni a hidat, a járda egy szakaszát a gyalogosforgalom elől elzárjuk.

Kérjük a közlekedőket, hogy az utca északi oldalán lévő járdát használják.

Közlekedjenek figyelmesen!

Sörös István polgármester

A séi lomtalanítás időpontja: 2019. július 01-02.

Sé Község Önkormányzata és az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. házhoz menő lomtalanítást szervez.

LOMHULLADÉKOT KIZÁRÓLAG HÁZTARTÁSOKTÓL (LAKOSSÁGTÓL) SZÁLLÍTANAK EL!!

A Közszolgáltató az ingatlanhasználóktól közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladó nagydarabos háztartási lomhulladékot veszi át. A Közszolgáltató háztartásonként 10 kg/fő lomhulladékot vesz át ingyenesen, afölött lévő mennyiségeket 200.000 Ft/autó áron vesz át.

Az alábbi hulladékokat NEM vesszük át!

• zöldhulladék (kerti hulladék, nyesedék),
• szelektív hulladék (sárga zsákban gyűjthető hulladékok),
• állati tetem,
• autóbontásból származó autó alkatrész (kárpit, szélvédő, lökhárító stb.),
• építési-bontási hulladék (mosdókagyló, csempe, WC csésze, ablak, üveg, síküveg, tükör),
• lapátos, zsákos hulladék (Inert, kommunális),
• személy-, teher-, traktor gumiabroncs,
• veszélyes hulladék (pl.: vegyi anyaggal szennyezett göngyöleg, permetezőszer, maradék festék, festékes göngyöleg, akkumulátor, neoncső, azbeszt, gyógyszer, fáradt olaj, stb.)
• elektronikai hulladék (pl.: selejtes hűtő, televízió, háztartási gép).

A lomtalanítás a házak előtt, közterületen elhelyezett lom összegyűjtésével történik, melyet a Közszolgáltató 2019. július 1-2. napján reggel 7 órától folyamatosan szállít el. Az ezen időpont után kihelyezésre kerülő lomhulladékot a Közszolgáltatónak nem áll módjában elszállítani.

Kérjük, hogy a lomot az alábbi utcák szerinti elosztásban és időben helyezzék ki:

július 01. hétfő: Kossuth Lajos utca, Petőfi Sándor utca, Petróci sétány, Rajki utca, Rét utca, Szabadság utca, Széchenyi István utca, Szerház utca, Táncsics Mihály utca, Várhegyi Károly utca

július 02. kedd: Ady Endre utca, Arany János utca, Balassi Bálint utca, Berzsenyi Dániel utca, Fenyves utca, Gábor Áron utca, Gyöngyvirág utca, Hétvezér utca, Kinizsi Pál utca, Kölcsey Ferenc utca, Mátyás király utca, Móricz Zsigmond utca, Pacsirta utca, Patakparti sétány, Zrínyi Miklós utca, Zsigmond király utca

Sörös István polgármester

Bringázz Te is a munkahelyre (is)!

A 21. század élhető városaiban ma már kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, a klíma- és környezetvédelemre, illetve ennek részeként a fenntartható mobilitásra is. Az ilyen közösségek vezetői igyekeznek az autósok mellett helyzetbe hozni a tömegközlekedéssel, illetve a kerékpárral közlekedőket is, és arra törekednek, hogy megfelelő alternatívákat nyújtsanak az embereknek ahhoz, hogy négy kerékről átüljenek két kerékre.

A Sé községben megvalósított kerékpárforgalmi fejlesztéseknek köszönhetően, nagymértékben javult a településen belül, illetve a településre kerékpárral érkezők számára a falu infrastrukturális kiépítettsége. Ennek egyik látványos példája, hogy az önkormányzat a kerékpárút-hálózat fejlesztésével igyekszik megteremteni a biztonságos biciklis közlekedés lehetőségét, melyek rövid-, és hosszútávon is sok szempontból szolgálják a lakosságot, javítják, élhetőbbé teszik a településen élők, illetve az ide látogatók életét. A gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedés kombinációjával Sé községben is sikeresen lehet csökkenteni az autósforgalmat, hogy ezzel biztonságosabbá váljon a közlekedés, és élhetőbbé a környezet.

Most nézzük, mit érdemes mérlegelni, mielőtt reggel beülünk az autóba, és elindulunk a munkahelyünkre:

1. A rövidtávú utak, 5 kilométerig gyalog vagy kerékpárral sokkal kényelmesebben, sok esetben gyorsabban megtehetők, mint autóval. Nem kell a célállomásunk körül körözgetve parkolóhelyet keresnünk, és ezzel rengeteg időt elvesztegetnünk. De nemcsak emiatt olcsóbb biciklizni vagy gyalogolni, hanem az egyre növekvő üzemanyag költségek miatt is. Nem látszik azonnal, de hosszútávon az amortizáció is sokba kerül.

2. Ha nem ülünk autóba, és példánkat sokan követik, az előbb-utóbb észrevehető lesz a forgalom nagyságán. A kisebb forgalomban nyugodtabbak a sofőrök, de a kevesebb autó már önmagában is garancia arra, hogy kevesebb lesz a baleset is. Azaz biztonságosabbá válik a közlekedés.

3. Az aktív közlekedési módnak számító kerékpározás segít egészségünk megőrzésében is. A 21. század emberének fő munkaeszköze a számítógép, ami azt eredményezi, hogy egyre többen és többen végeznek ülőmunkát. Az ebből adódó mozgásszegény életmód bizonyítottan betegséghez vezethet, ezért mindenkinek ajánlott a heti rendszerességű sport. Mi sem egyszerűbb, mint munkába indulni kerékpárral, majd a munkahelyre frissen megérkezni, illetve munka után újra kerékpárra pattanni, és hazatekerni, akár még közben a bevásárlást is letudni. Így ezen napi kétszeri testmozgás egyben a “sportot”, és hosszútávon az egészséges életvitelt jelentheti.

4. Ma már nemcsak ijesztgetnek vele a tudósok, hanem a bőrünkön érezzük a klímaváltozást. Komoly szervezetek kongatják a vészharangot, és figyelmeztetnek az egyén szintjén való cselekvés fontosságára. Unokáinkért, illetve az ő élhető környezetükért is teszünk, ha csak akkor ülünk autóba – és szenynyezzük ezzel a környezetet – ha feltétlenül szükséges.

A közelmúltban a Magyar Kerékpárosklub az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával hiánypótló kutatást végzett. Még soha nem lehetett olyan átfogó képet kapni a hazai kerékpározási szokásokról, mint az ezt összegző anyagból. Kiderült, hogy a felnőtt lakosság 70%-a szokott kerékpározni, 38% hetente többször biciklire ül. Kicsit részletesebben: 17% naponta így közlekedik, hetente többször 12%, heti 1-2 alkalommal 9% pattan kétkerekűje nyergébe. Csak hétvégén a lakosság 5%-a bringázik, ennél ritkábban 27% ül kerékpárra. A kutatásból az is kiderült, hogy a nők bringáznak többet a mindennapokban, nekik 18%-kuk, míg a férfiaknak 16%-a jár biciklivel.

Mindez azt jelenti, hogy a helyzet korántsem reménytelen. Kiolvasható belőle, hogy ha mi nem is, a szomszédunk vagy a szomszédunk szomszédja, biztosan kerékpárra ül hetente legalább egyszer. Vegyünk példát a szomszédunkról! Nyeregre fel, tegyünk mi is magunkért, egymásért és ezáltal környezetünkért! Sé Község Önkormányzata folyamatosan dolgozik a kerékpárhálózat fejlesztésén, a lehetőség tehát adott, a többi most már csak rajtunk múlik!

Köszönjük, hogy időt szakított a fentiek végigolvasására!

A program a TOP-3-1-1-15-VS1-2016-00006 „Kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése Sé településen” című projekt keretében valósul meg.

Sé Község Önkormányzata

Vera néni, a séiek tanító nénije 1968-tól tanította a séi gyerekeket az 1983-ig létező séi iskolában, majd még további 9 évig Toronyban. Életre szóló emlékeket gyűjthettünk az 1-4 osztályos összevont iskolában.

Itt tanultuk meg a betűvetést, számolást. A kicsik, míg gondosan kanyarították a betűket, bele-belehallgattak a nagyok hangos óráiba. Észrevétlenül rakódott ránk a tudás. A nagyok pedig négy éven át ismételhették a korábban tanultakat, ők is hallhatták az elsősök botladozásait. A tornaórákon a padok körül tornázott együtt minden évfolyam. Ha végeztünk a feladatainkkal, a polcon mindig találtunk olvasnivalót. Érdemes volt jól dolgozni, akkor előbb folytathattuk a választott könyvből az olvasást.

A szünetekben az udvaron játszott az egész iskola. Az Adj király katonát! volt a kedvencem. A felsőbb évfolyamok támogatták a kisebbeket, megtanulták, hogyan lehetnek felelősek a másik ember iránt. Nekem is volt egy pár évvel idősebb pártfogóm, akihez mindig odamehettem.

Igyekeztünk jól tanulni. Hazafelé párszor gondolkodnom kellett azon, mit is mondjak, miért fogtak bent az iskolában. Ez akkor történt meg, ha korrepetálásra szorultunk. A tanító néni lelkiismeretesen megtanította az alapokat, a séi gyerekek tudására sohasem volt panasz. Versenyekre készített fel bennünket, főiskolásokkal is foglalkozott. Emlékszem, egyszer többen voltak a tanító szakos hallgatók az óránkon, mint a gyerekek, de álltuk a sarat.

Iskola után a kapuban búcsúztunk el egymástól. Hosszan elnyújtottuk a Viszontlátásra! köszönést. Vera néni tekintetét sokáig magunkon éreztük, hazáig nem mertünk rosszalkodni.

A közösségfejlesztést nem csak a gyerekek körében végezte. Délutánoként a klubkönyvtár foglalkozásait vezette. Ide várta a fiatalokat, készült ezekre az alkalmakra, beszélgetett velünk. A nevelést itt is folytatta.

A legemlékezetesebbek a kirándulások vagy a farsangi mulatságok voltak. Hetekig készültünk ezekre az alkalmakra. Az iskolai dobogót a szülők átvitték a kultúrházba, akkor pár napig alig értük el a táblát az iskolában. Minden gyerek kapott feladatot. Délután megtelt a kultúrház nagyterme. Az elsősök egyetlen fiúja volt a farkas, a többek a kiskecskék. Nagy alakítások születtek a deszkákon. A szülők büszkén tapsolták meg gyermekeiket.

Este a szülők bálja következett, társasági esemény lett. Ilyenkor szüleink későn jöttek haza, a tombolán nyert, bárányt mintázó mintázó tortára máig emlékszem.

A séi iskola megszűnése után még sokáig foglalkozott Bucsu, Dozmat, Torony és Sé gyermekeivel, sokan szereztek általa jobb jegyet iskoláikban.

Egy gazdag életút ért most véget. Köszönjük a falunkban végzett munkát, a tudást, az emlékeket!

Tanító néni! Búcsúzunk!

Sörös István polgármester

——–

„Dávid Ferencné Károly Veronika az általános iskolát Rábatöttösön, a szülőfalujában és Rumban végezte. Kőszegen az Állami Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet 1958-ban, immár 61 éve.

Pedagógus pályáját 1957-ben Olaszfán kezdte el, 1963-tól a gutatöttösi Általános Iskolában folytatta oktató-nevelő munkáját. majd 1968. szeptember 1-én került Sébe tanítónak, ahol 1-4 összevont osztályt tanított. 1983-ban körzetesítették a séi iskolát és Toronyba került. 1994-ig, nyugdíjba vonulásáig a toronyi Általános Iskolában dolgozott. Pedagógiai tevékenységét a lelkiismeretesség, a folyamatos megújulni tudás, akarás jellemezte.

Határozottsága, következetessége, szakmai felkészültsége igazi tanító egyéniséggé tette. Tanító munkájának tervezését, szervezését, megvalósítását tudatosan, magas szakmai színvonalon végezte. Nagy gondot fordított a tanulás megszerettetésére. A gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztésével nagyban hozzájárult tanítványai biztos tudásának megalapozásához. Sé községben évek hosszú során át irodalmi színpadot és ifjúsági klubot irányított. Nagyon sok pedagógus és népművelő főiskolai hallgató végezte gyakorlatát nála. 2 gyermeke közül az egyiket szintén a pedagógus pályára irányította, Diána megbecsült tagja a Toronyi Gazdag Gyula Általános Iskola tantestületének. Munkássága elismeréséül 2008-ban aranydiplomát, majd 2018-ban gyémántdiplomát kapott.”

Fülöp István igazgató (Toronyi Gazdag Gyula Általános Iskola)

A napokban megújult az Arany-patak felett átívelő híd betonkorlátja. A munkálatok kivitelezése társadalmi munkában, valamint az önkormányzat festékanyag-hozzájárulásával jött létre.

A kétnapos munka során (május 1-2.) a régi festékanyag eltávolítása után a híd korlátjának megsérült részeit javították ki, majd az alapozó- és a betonfesték felvitele végeztével a híd mindegyik végére fényvisszaverő prizmák kerültek fel.

A munkálatok oroszlánrészét Bálint Gábor végezte. Kiss Barna és Kiss-Vincze Eszter biztosított a munkához szükséges infrastruktúrát (áramot, vizet), valamint a híd felvirágoztatását. Bálint Gertrúd képviselő és Simon Krisztián a festési munkálatokban segédkezett, Sé Község Önkormányzata pedig festéshez szükséges anyagokat biztosította.

A híd tisztítása során előkerült az építés 1972-es dátuma is, tehát 3 év múlva megrendezhetjük az 50 éves hídi vásárt.

Köszönjük hídfelújításon részt vevők kezdeményezését, elvégzett munkáját.

Sörös István polgármester

Ilyen volt

Ilyen lett.

Régi értékünk: falunk neve, mögötte sok talány rejlik. Egyszerű szó, az idegent mégis töprengésre készteti, kétszer is megnézi, átkereszteli, aztán javítani akarja és végül rosszul írja le. “Tessék mondani, minek a rövidítése ez?” – kérdezik néha a Sé szót olvasva. Nem más, mint a négy kétbetűs magyarországi település – Ág, Bő, Őr és Sé – egyike.

A falu nevét a Séi Települési Értéktár Bizottság javaslatára Sé Község Önkormányzata 2015-ben Helyi értékké nyilvánította. Most messziről láthatóan a falu főutcáján fogadja a két betű az ide látogatót. A volt mély árok parkosítása folyamatban van, fák, bokrok kerülnek még ide.

1864-ben Pesty Frigyes adatokat gyűjtött országos helységnévgyűjteménye számára. Az általa feltett kérdésekre Szakály Imre községi bíró válaszolt: “Sé a nevét hihetőleg onnan kaphatta, hogy kezdetben se falu, se major, hanem valami veteményes séta lehetett.” A község legkorábbi említéséről pontos adatot nem tudtak. A dozmati plébánia anyakönyveire utalva megjegyzik, hogy a község már 1700-ban létezett. Sétahely tehát? Nem, a szó eredete sokkal régebbi.

Nyugat-Magyarország a honfoglalás során első időktől kezdve a magyarság szállásterülete volt. Dr. Bakay Kornél régész szerint a magyarok korai megtelepedését a helynevek bizonyítják. Acsád, Bozsok, Bucsu, Cák, Herény, Káld, Keléd, Nyőgér, Surány, Sitke, Sé, Vát, Viszák stb. mind-mind ősmagyar eredetű név. Klasszikus, gazdag emlékanyag a hazára találás időszakából (pl. tarsolylemez, arany és ezüst övveret, szablya) Sében nem került elő. Legfontosabb leletünk, legősibb magyar emlékünk, honfoglalás kori kincsünk falunk neve: Sé.

A Földrajzi nevek etimológiai szótára így ír: “a Monostorapáti határában egy süppedékes, lapályos, vizenyős rétet jelölő Sévölgy (Sédvölgy) helynév alapján arra gondolhatunk, hogy a Sé szó talán a séd = sét ‘patakocska, csermely’ főnévből keletkezett.” A község neve finn-ugor származék. Patak menti falut jelentett. A falu korábban Kis-Séből és Nagy-Séből állt. A település két patak partján létesült, az egyik az Arany-patak, a másik a Szünösei-patak. A név tehát térszíni formára utal. Kis-Sé a Szünösei-pataktól keletre eső falucska elnevezése volt. A patak természetes határvonalként szerepelt.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára a “sé” alakkal nem foglalkozik, csak a “séd”-del és ennek alakváltozataival: sedu, sced, syg, sidi, ség, sewd, sét, síd. Ezek jelentését “forrás, patak” szavakban adja meg. Dr. Palkó István szerint nyitott kérdés, további kutatásra vár a legrégebbi sedu alak, amelyet egyes kutatók sumír-nak vélnek és jelentését ‘patak, áradó víz’ szavakban határozzák meg.

1996 decemberében egy különös kutató látogatott el Sébe. A falu neve felől érdeklődött. Aztán szinte meg sem várva a választ, belefogott egy felettébb izgalmas nyelvészeti előadásba. “A magyar nyelv a finn-ugor nyelvcsaládba tartozik. Ezt minden általános iskolában megtanítják. A magyar nyelvtudomány azonban egy kézlegyintéssel elintézi azokat a tudósokat, akik nyelvünket a héberrel, a sumérral, vagy éppen a japánnal rokonítják.” – kezdte dr. Kazár Lajos.

A japán nyelvet kitűnően beszélő, összehasonlító nyelvészettel foglalkozó kutató úgy véli, hogy az ójapán, illetve az ómagyar nyelv sok rokon vonással bír. Lássunk néhány szómegfelelést! Jo-si, japánul jó, a magyarban jó. Ito-si, a japánban szeretett, édes, a magyarban édes. Kijo-si japánul gyönyörű, a magyarban ki/j/es.

A japán se szó patakot, áramlatot jelent. Ejtése: ‘szé’. Az s-ezés és sz-ezés a magyarban is megfigyelhető: pl. sövény – sző. Az urali nyelvek egyikében sem található meg a víznek ilyen megnevezése, de a japánban igen. Ilyen rövid alakban a szó csak Sében él. Máshol használatos alakjai: Séd, Ség. Pl. Hidegség, Mélyséd vagy Veszprém Séd nevű folyóvize. Az ójapán tu szó tavat jelent, a midzuszóról azt gyanítja dr. Kazár, hogy a magyar víz-nek felel meg.

Milyen eredetű tehát a név, mennyire régi? Ebben a kérdésben nem tudunk igazságot tenni. Döntsék el a kutatók! Egy biztos: az ősmagyarok sokáig használták a séd szót a kis vízfolyások jelölésére. Később tért át nyelvhasználatunk szláv hatásra a potok, majd utóbb a patak megnevezésre.

A község neve a különböző okmányokban az alábbi változatokban szerepel. (A lista nem teljes, kis válogatást közlünk. Az összeállítás elkészítéséhez a Vas Megyei Levéltár Helytörténeti lexikonjának cédulaanyagát is felhasználtuk.)

1288. villa Sye, a Szünöse-patak melletti Zynsa határleírásában említik. János, soproni nádorispán elveszi Weltől, a Szt. Viden élő várnagytól Zynsa pusztát és Imre magiszternek (Páris fiának ígéri) (Urkundenbuch des Burgenlandes II. 295.)
1289. Sye(Vasvári káptalan oklevele. Dl. 69. 987.)
1290. See (Zsigmondkori oklevéltár. II/1. Összeáll. Mályusz Elemér Bp., 1953.)
1291. Sye(a Sye családnak adományozott címeres nemeslevélben)
1292. Si/j/e, Sye(Veszpr. kápt. orsz. Llt.)
1293. Alsosije, Felsewsije(OL. Dic. Vas . k. E 158. /Fol. 289. 290.)
1294. Kijs Sije, Nagij Sije(OL. E 158. Dic. Vas III/1. köt. Fol. 174.)
1295. Seij(Dic. Vas III/ 2. köt. Fol. 386/2.)
1296. Kiss Seij, Nagy Seij(OL. E 158. Dic. Vas III/2. köt. Fol. 519.)
1297. Kys Sei, Nagy Sei(P 123. Esterházy hg. lt. Miklós nádor iratai. 3. rsz. cs. II./g.)
1298. Kiss Sée(Vasvári káptalan jegyzőkönyvei. 139. sz. bej.)
1299. Kis Séé(A község határleírása. VamL.)
1300. Seé, Kis Seé és Nagy Seé egyesítéséből jött létre.
1301. Sé(Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 4. Vas megye, Bp., 1993. 283.)

Az iratokat áttanulmányozva feltűnt, milyen sok változata létezett községünk nevének. Egységes nyelvi normáról, szabályozott helyesírásról a XIX. sz. közepéig alig beszélhetünk. Helyesírásunk történetének rendkívül nyugtalan évszázadait jól szemlélteti a Sé szó írása. A magánhangzó hosszúságának a jelölése nem következetes, használata szeszélyes, a XVIII. sz. elejétől azonban a jelölés ebből a szempontból egyre pontosabbá válik.

A falunév leírásában az iratok készítői megpróbálták visszaadni a hallott szót. A szóalakokból következtetni tudunk a lakosság nyelvi szokásaira, a helyi nyelvjárásra. Az oklevelek tanúsága szerint Sé község nevét a XIV. sz. végén ie kettőshangzóval (diftongus) ejtették. Ez a diftongus nem tűnt el nyomtalanul. Ha jól fülelünk, még mindig felfedezhetjük az idősebb séiek vagy éppen nyugati szomszédaink, az ondódiak beszédében.

Sének a múltban német neve is volt. 1864-ben Grosz Seibing, illetve Klein Schiebing alakokat jelöltek meg Pesty Frigyes kérdésére a helyiek. Moór Elemér foglalkozott e nevek keletkezésével 1936-ban. A Schiebing szó a magyar Siében szóból vezethető le. A német -ing végződés a magyar -ben helyrag megfelelője. A szerző úgy véli, hogy a magyar szó átvétele valamikor az 1250 és 1400 közötti időszakra esett. A monyorókeréki Elderbach család befolyásos család volt a XIV. és a XV. században a Pinka környékén. (1455. évben Elderbach Berthold sok érdemére való tekintettel megkapja V. László királytól a pornói apátság kegyúri jogát.) Német telepeseik megjelentek Náraiban (Nahring), Toronyban (Türnling) és Sében is.

A német elnevezés a múlt század végétől feledésbe merült, ma már Ausztriában sem használják.

Sörös István polgármester

A tavalyi év júniusától kerékpárút és kerékpársáv építése vette kezdetét a Szabadság utcában. A munkálatok során a már elszáradt vagy formátlan tujákat és a kerékpárút nyomvonalába eső vagy beteg fákat önkormányzatunk kivágatta.

A főutca fásítására kertészeti mérnök segítségével növényesítési, fásítási tervet készíttettünk.

Az ültetőgödröket szerdán ásattuk ki. A gödrök elkészítését a Vasi FULL-TÁV Kft. vállalta térítésmentesen. Köszönjük Rácz István segítségét, közreműködését!

A fák ültetésére április 12-én pénteken kerül sor. A Szabadság utca déli oldalán 60 db vöröslevelű díszalmát (Malus ’Royalty’), a Kölcsey utcában 4 db kínai díszkörtét (Pyrus calleryana ’Chanticleer’) ültetünk el.

A volt mély árkot a kerékpárút-építés során lefedtük. A területen 12 db japán díszcseresznye (Prunus serrulata ’Kanzan’) ültetésére kerül sor.

A faültetést a terv szerint további növényesítés fogja követni. Cserjék, díszbokrok társulnak majd a fákhoz.

Főutcánk kizöldül.

Kérjük az ingatlantulajdonosokat, segítsenek a jövőben a fák gondozásában, öntözésében. A fák, növények meghálálják majd a gondoskodást.

Sörös István polgármester