Önkormányzati hírek

A napokban megújult az Arany-patak felett átívelő híd betonkorlátja. A munkálatok kivitelezése társadalmi munkában, valamint az önkormányzat festékanyag-hozzájárulásával jött létre.

A kétnapos munka során (május 1-2.) a régi festékanyag eltávolítása után a híd korlátjának megsérült részeit javították ki, majd az alapozó- és a betonfesték felvitele végeztével a híd mindegyik végére fényvisszaverő prizmák kerültek fel.

A munkálatok oroszlánrészét Bálint Gábor végezte. Kiss Barna és Kiss-Vincze Eszter biztosított a munkához szükséges infrastruktúrát (áramot, vizet), valamint a híd felvirágoztatását. Bálint Gertrúd képviselő és Simon Krisztián a festési munkálatokban segédkezett, Sé Község Önkormányzata pedig festéshez szükséges anyagokat biztosította.

A híd tisztítása során előkerült az építés 1972-es dátuma is, tehát 3 év múlva megrendezhetjük az 50 éves hídi vásárt.

Köszönjük hídfelújításon részt vevők kezdeményezését, elvégzett munkáját.

Sörös István polgármester

Ilyen volt

Ilyen lett.

Régi értékünk: falunk neve, mögötte sok talány rejlik. Egyszerű szó, az idegent mégis töprengésre készteti, kétszer is megnézi, átkereszteli, aztán javítani akarja és végül rosszul írja le. “Tessék mondani, minek a rövidítése ez?” – kérdezik néha a Sé szót olvasva. Nem más, mint a négy kétbetűs magyarországi település – Ág, Bő, Őr és Sé – egyike.

A falu nevét a Séi Települési Értéktár Bizottság javaslatára Sé Község Önkormányzata 2015-ben Helyi értékké nyilvánította. Most messziről láthatóan a falu főutcáján fogadja a két betű az ide látogatót. A volt mély árok parkosítása folyamatban van, fák, bokrok kerülnek még ide.

1864-ben Pesty Frigyes adatokat gyűjtött országos helységnévgyűjteménye számára. Az általa feltett kérdésekre Szakály Imre községi bíró válaszolt: “Sé a nevét hihetőleg onnan kaphatta, hogy kezdetben se falu, se major, hanem valami veteményes séta lehetett.” A község legkorábbi említéséről pontos adatot nem tudtak. A dozmati plébánia anyakönyveire utalva megjegyzik, hogy a község már 1700-ban létezett. Sétahely tehát? Nem, a szó eredete sokkal régebbi.

Nyugat-Magyarország a honfoglalás során első időktől kezdve a magyarság szállásterülete volt. Dr. Bakay Kornél régész szerint a magyarok korai megtelepedését a helynevek bizonyítják. Acsád, Bozsok, Bucsu, Cák, Herény, Káld, Keléd, Nyőgér, Surány, Sitke, Sé, Vát, Viszák stb. mind-mind ősmagyar eredetű név. Klasszikus, gazdag emlékanyag a hazára találás időszakából (pl. tarsolylemez, arany és ezüst övveret, szablya) Sében nem került elő. Legfontosabb leletünk, legősibb magyar emlékünk, honfoglalás kori kincsünk falunk neve: Sé.

A Földrajzi nevek etimológiai szótára így ír: “a Monostorapáti határában egy süppedékes, lapályos, vizenyős rétet jelölő Sévölgy (Sédvölgy) helynév alapján arra gondolhatunk, hogy a Sé szó talán a séd = sét ‘patakocska, csermely’ főnévből keletkezett.” A község neve finn-ugor származék. Patak menti falut jelentett. A falu korábban Kis-Séből és Nagy-Séből állt. A település két patak partján létesült, az egyik az Arany-patak, a másik a Szünösei-patak. A név tehát térszíni formára utal. Kis-Sé a Szünösei-pataktól keletre eső falucska elnevezése volt. A patak természetes határvonalként szerepelt.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára a “sé” alakkal nem foglalkozik, csak a “séd”-del és ennek alakváltozataival: sedu, sced, syg, sidi, ség, sewd, sét, síd. Ezek jelentését “forrás, patak” szavakban adja meg. Dr. Palkó István szerint nyitott kérdés, további kutatásra vár a legrégebbi sedu alak, amelyet egyes kutatók sumír-nak vélnek és jelentését ‘patak, áradó víz’ szavakban határozzák meg.

1996 decemberében egy különös kutató látogatott el Sébe. A falu neve felől érdeklődött. Aztán szinte meg sem várva a választ, belefogott egy felettébb izgalmas nyelvészeti előadásba. “A magyar nyelv a finn-ugor nyelvcsaládba tartozik. Ezt minden általános iskolában megtanítják. A magyar nyelvtudomány azonban egy kézlegyintéssel elintézi azokat a tudósokat, akik nyelvünket a héberrel, a sumérral, vagy éppen a japánnal rokonítják.” – kezdte dr. Kazár Lajos.

A japán nyelvet kitűnően beszélő, összehasonlító nyelvészettel foglalkozó kutató úgy véli, hogy az ójapán, illetve az ómagyar nyelv sok rokon vonással bír. Lássunk néhány szómegfelelést! Jo-si, japánul jó, a magyarban jó. Ito-si, a japánban szeretett, édes, a magyarban édes. Kijo-si japánul gyönyörű, a magyarban ki/j/es.

A japán se szó patakot, áramlatot jelent. Ejtése: ‘szé’. Az s-ezés és sz-ezés a magyarban is megfigyelhető: pl. sövény – sző. Az urali nyelvek egyikében sem található meg a víznek ilyen megnevezése, de a japánban igen. Ilyen rövid alakban a szó csak Sében él. Máshol használatos alakjai: Séd, Ség. Pl. Hidegség, Mélyséd vagy Veszprém Séd nevű folyóvize. Az ójapán tu szó tavat jelent, a midzuszóról azt gyanítja dr. Kazár, hogy a magyar víz-nek felel meg.

Milyen eredetű tehát a név, mennyire régi? Ebben a kérdésben nem tudunk igazságot tenni. Döntsék el a kutatók! Egy biztos: az ősmagyarok sokáig használták a séd szót a kis vízfolyások jelölésére. Később tért át nyelvhasználatunk szláv hatásra a potok, majd utóbb a patak megnevezésre.

A község neve a különböző okmányokban az alábbi változatokban szerepel. (A lista nem teljes, kis válogatást közlünk. Az összeállítás elkészítéséhez a Vas Megyei Levéltár Helytörténeti lexikonjának cédulaanyagát is felhasználtuk.)

1288. villa Sye, a Szünöse-patak melletti Zynsa határleírásában említik. János, soproni nádorispán elveszi Weltől, a Szt. Viden élő várnagytól Zynsa pusztát és Imre magiszternek (Páris fiának ígéri) (Urkundenbuch des Burgenlandes II. 295.)
1289. Sye(Vasvári káptalan oklevele. Dl. 69. 987.)
1290. See (Zsigmondkori oklevéltár. II/1. Összeáll. Mályusz Elemér Bp., 1953.)
1291. Sye(a Sye családnak adományozott címeres nemeslevélben)
1292. Si/j/e, Sye(Veszpr. kápt. orsz. Llt.)
1293. Alsosije, Felsewsije(OL. Dic. Vas . k. E 158. /Fol. 289. 290.)
1294. Kijs Sije, Nagij Sije(OL. E 158. Dic. Vas III/1. köt. Fol. 174.)
1295. Seij(Dic. Vas III/ 2. köt. Fol. 386/2.)
1296. Kiss Seij, Nagy Seij(OL. E 158. Dic. Vas III/2. köt. Fol. 519.)
1297. Kys Sei, Nagy Sei(P 123. Esterházy hg. lt. Miklós nádor iratai. 3. rsz. cs. II./g.)
1298. Kiss Sée(Vasvári káptalan jegyzőkönyvei. 139. sz. bej.)
1299. Kis Séé(A község határleírása. VamL.)
1300. Seé, Kis Seé és Nagy Seé egyesítéséből jött létre.
1301. Sé(Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 4. Vas megye, Bp., 1993. 283.)

Az iratokat áttanulmányozva feltűnt, milyen sok változata létezett községünk nevének. Egységes nyelvi normáról, szabályozott helyesírásról a XIX. sz. közepéig alig beszélhetünk. Helyesírásunk történetének rendkívül nyugtalan évszázadait jól szemlélteti a Sé szó írása. A magánhangzó hosszúságának a jelölése nem következetes, használata szeszélyes, a XVIII. sz. elejétől azonban a jelölés ebből a szempontból egyre pontosabbá válik.

A falunév leírásában az iratok készítői megpróbálták visszaadni a hallott szót. A szóalakokból következtetni tudunk a lakosság nyelvi szokásaira, a helyi nyelvjárásra. Az oklevelek tanúsága szerint Sé község nevét a XIV. sz. végén ie kettőshangzóval (diftongus) ejtették. Ez a diftongus nem tűnt el nyomtalanul. Ha jól fülelünk, még mindig felfedezhetjük az idősebb séiek vagy éppen nyugati szomszédaink, az ondódiak beszédében.

Sének a múltban német neve is volt. 1864-ben Grosz Seibing, illetve Klein Schiebing alakokat jelöltek meg Pesty Frigyes kérdésére a helyiek. Moór Elemér foglalkozott e nevek keletkezésével 1936-ban. A Schiebing szó a magyar Siében szóból vezethető le. A német -ing végződés a magyar -ben helyrag megfelelője. A szerző úgy véli, hogy a magyar szó átvétele valamikor az 1250 és 1400 közötti időszakra esett. A monyorókeréki Elderbach család befolyásos család volt a XIV. és a XV. században a Pinka környékén. (1455. évben Elderbach Berthold sok érdemére való tekintettel megkapja V. László királytól a pornói apátság kegyúri jogát.) Német telepeseik megjelentek Náraiban (Nahring), Toronyban (Türnling) és Sében is.

A német elnevezés a múlt század végétől feledésbe merült, ma már Ausztriában sem használják.

Sörös István polgármester

A tavalyi év júniusától kerékpárút és kerékpársáv építése vette kezdetét a Szabadság utcában. A munkálatok során a már elszáradt vagy formátlan tujákat és a kerékpárút nyomvonalába eső vagy beteg fákat önkormányzatunk kivágatta.

A főutca fásítására kertészeti mérnök segítségével növényesítési, fásítási tervet készíttettünk.

Az ültetőgödröket szerdán ásattuk ki. A gödrök elkészítését a Vasi FULL-TÁV Kft. vállalta térítésmentesen. Köszönjük Rácz István segítségét, közreműködését!

A fák ültetésére április 12-én pénteken kerül sor. A Szabadság utca déli oldalán 60 db vöröslevelű díszalmát (Malus ’Royalty’), a Kölcsey utcában 4 db kínai díszkörtét (Pyrus calleryana ’Chanticleer’) ültetünk el.

A volt mély árkot a kerékpárút-építés során lefedtük. A területen 12 db japán díszcseresznye (Prunus serrulata ’Kanzan’) ültetésére kerül sor.

A faültetést a terv szerint további növényesítés fogja követni. Cserjék, díszbokrok társulnak majd a fákhoz.

Főutcánk kizöldül.

Kérjük az ingatlantulajdonosokat, segítsenek a jövőben a fák gondozásában, öntözésében. A fák, növények meghálálják majd a gondoskodást.

Sörös István polgármester

A képviselő-testület döntése értelmében felújítjuk a Szabadság utca déli oldalán lévő buszváró épületét. A régi, kazettás szerkezetű üvegezés helyett modernebb készül. A tégla alapzatot lebontjuk, a buszváró aljzatát térkővel borítjuk, a buszváró oszlopai és tetőzete megmarad, felújító, szépítő festésen fog átesni.

A bontási munkálatokat az önkormányzat dolgozói a héten kezdik el.

A buszváró sziget is elhasználódott az idők során, ezért annak felújítása is szükségessé vált. A jelenlegi hirdetőtábla előtt kerékpártárolót létesítünk.

Kérjük a közlekedőket, a buszra várakozókat, hogy vegyék figyelembe a munkálatokat, vigyázzanak a munkaterületen.

A lakosság türelmét kérjük, míg a felsoroltak el nem készülnek.

Sörös István polgármester

Fotó: Vasadi Ferenc (Instagram, 2019.03.03.)

A Séi dal szerzője Csider Sándor tanár úr, költő. Himnuszát a Kiss család zenésítette meg. A zenét Kiss Márton, helyi művész szerezte, harmonizálta, de aktívan közreműködtek a család tagjai is. A dalt a március 15-i ünnepségen Vincze Eszter kísérte fuvolán, Kiss Mihály pedig zongorán. Dalunkat Kiss Barna önkormányzati képviselő énekelte el, de már a harmadik versszaknál becsatlakoztak a közönség tagjai is.

Sé himnusza

Dombok és rétek szívében

áldott a föld és az ég,

öröm és boldogság vár ránk,

ha fogjuk egymás kezét.

Arany-patak fut a völgyben,

szél röpít életerőt,

Szent kereszt védi e tájat,

itt lakót és érkezőt.

Földünkben ősi kincs rejlik,

sugallja az eljövőt,

hétezer év bölcsessége

szüli az áldott jövőt.

Isten, kis falunkat áldd meg,

óvjad szép otthonait,

hozz örök békét e tájra,

öntözzed dús földjeit!

Álmaid felé ha indulsz,

égi jel mutat utat,

Sé mindig elkísér téged,

örökké veled marad.

Csider Sándor

Video: Kis Kornél László

Dr. Csider Sándort a címre az ÖrökSÉgünk Alapítvány terjesztette fel.

Dr. Csider Sándor népművelő, tanár, költő a Berzsenyi Dániel Főiskolán, majd a Savaria Egyetemi Központban sokféle tárgyat tanított: közösségfejlesztést, drámapedagógiát, kulturális diplomáciát, érdekérvényesítési technikákat, ünnepelméletet, etikettet és protokollt… Doktori disszertációját az ünnep mibenlétéről írta. A 80-as évek végétől rendszeresen járt gyakorlatra művelődésszervező szakos hallgatóival Sébe.

Ő maga így írt erről az időszakról: „A legkedvesebbek számomra a népművelési gyakorlatok voltak, amikor egy falu lakőinak életét ismerhettem meg. Sokat tanultam tőlük és hozzájárultam ahhoz, hogy egymást is tanítsák, valamint tőlünk is tanuljanak. Hallgatóimmal együtt sokat adtunk és sokat kaptunk. Sé a világ közepe. Bábáskodtunk a Séi Baráti Kör létrejöttében. A klubkönyvtár a mai önkormányzat helyén volt, csakúgy, mint az orvosi rendelő. Nem egyszer annak várótermében gyülekeztünk. Gyertyafénynél dolgoztuk ki az alapszabályzatot, mert gyakori volt annak idején az áramszünet. Újkőkori jelmezes játékot vezettünk, nyári táborozást a pályán, a Kati presszóban rendszeres programot. Kiadványokat szerkesztettünk…”

Hét év séi népművelési gyakorlat után 1996-ban jelent meg a „Boldogságnapló”, egy évvel később az „Igaz meSÉk”, 1999-ben az „ÁllatmeSÉk”. E iadványokban őszintén vallanak magukról ma is élő falubeliek. E füzetecskék csak külsőleg vékonyak. Gazdag a tartalmuk, bölcs gondolatok fogalmazódnak meg bennük.

Dr. Csider Sándor 2000-ben ment nyugdíjba, amikor megszűnt a művelődésszervező szak. Azóta foglalkozásokat, esteket tart minden korosztálynak ifjúsági és nyugdíjas klubokban, könyvtárakban, művelődési házakban. Gyakran látjuk Sében a különféle rendezvényeken, továbbra is kovásza a közösségeknek. Ő úgy fogalmaz, hogy „hazajön” Sébe.

Az utóbbi időszakban három verseskötete jelent meg: 2006-ban a „Varázshegedű”, 2016-ban a „Álomút” és 2018-ban a „Karácsony éjjelén”. E kötetek megjelenését Sé Község Önkormányzata és az ÖrökSÉgünk Alapítvány is támogatta, bemutatásukra író-olvasó találkozó keretében került sor a Faluházban.

Gratulálunk a “Sé község díszpolgára” címhez!

Sé Község Önkormányzata a „Sé község díszpolgára” címet adományozta dr. Károlyi Máriának a település múltjának régészeti feltárásáért, a séi Malomi dűlőben általa vezetett ásatás leletanyagának tudományos feldolgozásááért és nemzetközi szintű publikálásáért.

Dr. Károlyi Mária, akit a címre az ÖrökSÉgünk Alapítvány terjesztett fel, a Savaria Múzeum régészeként vezette a séi ásatásokat.

1971-ben történt a séi lelőhely felfedezése. Az 1973-80 között zajló ásatások során mintegy 1000 m2 nagyságú terület átvizsgálására került sor. 1990-ben és 1995-ben a község támogatásával folytatódott az ásatás. 1991-ben 5 hektárnyi terület védettséget nyert. 2016-ban a kiemelten védett régészeti lelőhely megyei érték lett. A kutatás 20 ezernél több, ma már feldolgozott, leltározott régészeti leletet eredményezett, melyek között nemcsak kőkori, hanem korai bronzkori, vaskori, Árpád-kori leletek is vannak. Az ásatások során kibontakozott egy kettős körárok rendszerrel védett kőkori település képe, mely vallási trituálék helyszíne, szertartási központ lehetett. Az emberábrázolások és idolok kiemelkedően magas száma (141) is erre utal.

Dr. Károlyi Mária az éves ásatási jelentéseken túl 1978-ban, majd 1983-ban nemzetközi konferenciákon ismertette a kutatások eredményeit. 1982-ben a Savaria Múzeum „Tájak – korok – települések” állandó kiállításán egy teljes terem a séi ásatás lelteit mutatta be, ezek megváltozott kiállítás keretében ma is ott láthatók.

Dr. Károlyi Mária számtalan publikációban közölte a feltárásokat, közülük csak néhányat említünk. 1982-ben „Az újkőkori falu” címmel jelent meg a Vas Megyei Múzeumok katalógusa. 1987-ben bölcsészdoktori disszertációt írt „A séi neolitikus település periódusai és kerámiájának kronológiai rendszerezése” témában. 2004-ben „Napszülöttek. Savaria földjének ősi kultúrái a rómaiak előtt” címmel jelent meg egy gyönyörű könyve. Legutóbbi, 2018-ban saját kiadásában megjelentetett könyvével tette fel eddigi életművére a koronát. „A kozmikus parancs. A séi kőkori település vallásos művészete” című könyvében részletesen tárgyalja a séi leletanyagot és kiemelve az emberi ábrázolásokat, idolokat katalogizálva fotókkal, rajzokkal, magyarázatokkal dokumentálja azokat.

Gratulálunk a „Sé község díszpolgára” címhez!

Nemzeti ünnepünkön Sében is megemlékeztünk a 171 évvel ezelőtt kirobbant forradalomról és az azt követő szabadságharcról.

Ennek az ünnepnek különös a varázsa: a nemzet választotta ünnepének. Bármi is történt hazánk életében, mindig előkerültek a nemzeti zászlók, kitűztük a kokárdákat.

171 éve, ha szépapáink és anyáink az égre néztek, ugyanezeket a csillagokat látták, a távolban ugyanaz a Kőszegi-hegység kéklett, szép időben az Alpok magaslatait nézhették a szántóföldről, ha felegyenesedtek a munkából.

Az Arany-patak, a Szünöse-patak és az erdős dombság által meghatározott tájban két falu osztozott. Kis-Seében 68 katolikus lakos élt, Nagy-Seében 129 katolikus és 3 evangélikus. Csaknem 200 fő, a mai lakosság 1/7-e.

Az emberek művelték földjeiket, napszámmal, favágással foglalkoztak. A patak a réteken áradásával sok kárt okozott. Az árvíz annyira elrontotta az utakat, hogy a jobbágyok nem tudták kihajtani a marháikat, de a tekintetes úr sem a juhait. A két falunak katonatoborzásból és fuvarból (forspont) származott kára, gyalogrobotot is adtak, összesen 1672 napot, füstpénzt nem fizettek.

Elődeink áhították a változást. Már megmetszették a fákat, figyelték a sarjadó füvet, a dagadó rügyeket, hallgatták a veszekedő rigókat, várakozással a szívükben élték meg a tavaszt.

Széchenyi István egy sora megfogalmazza nemzetünk gyengeségének okát: Magyarországon mi kutya-macskaként élünk és kis gyűlölködéseink és veszekedéseink között elmulasztjuk a közjón munkálkodni.

171 évvel ezelőtt március idusán is böjti szél fújt és esett az eső. A nap főszereplői nem foglalkoztak ezzel, az idők szava szerint cselekedtek. Petőfinek, Kossuthnak és a társaknak sikerült a nemzetet egy zászló alá toborozniuk.

Nekünk nem kellett a szabadságért életünket ajándékozni, örökbe kaptuk. A kivívott szabadság kötelesség a család, a haza és az emberiség felé.

A Faluházban tartott ünnepi megemlékezésen Petőfi Sándor A nép nevében című versét Szabó Laura szavalta el. Fellépett a kibővített Séi Csillagvirág Citerazenekar. Friss dalaikkal ismét megénekeltették a közönséget. Az Ungaresca Táncegyüttes táncosai (a séi Fehér Virág, Fehér Levente; Szabó Veronika és a séi rokonsággal rendelkező Kövér Bence) megmutatták, milyen a magyar virtus, a táncainkban jelenlévő báj, elegancia.

Ezt követően került sor a díszpolgári címek átadására. Az ÖrökSÉgünk Alapítvány januári előterjesztését az önkormányzat megtárgyalta és a „Sé község díszpolgára” címet adományozta dr. Károlyi Mária régésznek, valamint dr. Csider Sándor tanár úrnak és költőnek több évtizeden át végzett munkájukért.

A díjat a Pécsett élő Sey Gábor, Sé község első díszpolgára és Pezenhófer György alpolgármester közreműködésével adtuk át. Az egyik ajándék S. Horváth Ildikó képzőművész alkotása, egy a Faluházat ábrázoló rézkarc.

Az ünnepelteket köszöntötte az ÖrökSÉgünk Alapítvány elnöke, Horváth Balázsné (aki vállalta az ünnepség háziasszonyának tisztjét is), valamint Pezenhófer György, az alapítvány alapítója.

Az ünnepség végén a közönség megismerhette a Séi dalt. Csider Sándor tanár úr himnuszát a Kiss család zenésítette meg. A zenét Kiss Márton, helyi művész szerezte, harmonizálta, de aktívan közreműködtek a család tagjai is. A dalt Vincze Eszter kísérte fuvolán, Kiss Mihály pedig zongorán. Dalunkat Kiss Barna önkormányzati képviselő énekelte el, de már a harmadik versszaknál becsatlakoztak a közönség tagjai is.

Sében így emlékeztünk meg nemzeti ünnepünkről.

Sörös István polgármester

Fotó: Kis Kornél