Author: Sörös István

Az Egészséget egész Sének címû projekt egyik megvalósítandó tevékenysége az interaktív honlap kialakítása. Honlapunk alkalmas arra, hogy a cikkekhez, hírekhez hozzászólásokat, kérdéseket írjunk. Az elõttünk álló egy évben hónapról-hónapra séi egészségügyi szakembereket kérünk fel arra, hogy megosszák gondolataikat a falu lakosságával az egészséggel kapcsolatosan. A cikkekhez kíváncsian várják a szerzõk az érdeklõdõk kérdéseit. Szívesen válaszolnak. A honlap akkor lesz igazán interaktív, ha nem hagyjuk magára az alkotót, jöjjön a kérdések és válaszok sora! Január hónap témájának gazdái: Dr. Elek Marianna gyermek szakorvos és Dr. Jakabné Varga Cecília szakgyógyszerész. Az influenza megbetegedés minden korosztályt érinthet, de a fiatal gyermekek, az idõskorúak, valamint az alapbetegségben (mint pl.:szervátültetettek,szívbetegek) szenvedõk esetében az influenzafertõzés súlyos szövõdményekkel is járó betegséget jelenthet. Az ilyen rizikócsoportba tartozók családtagjainak, gondozóinak enyhe megbetegedése is, az érintettek számára akár végzetes lehet. Ilyenkor nagyon fontos hogy a környezetében élõk be legyenek oltva, és így megelõzzék az esetleges végzetes fertõzést. Ezen betegek kezelõorvosa bizonyára felhívja erre a hozzátartozók figyelmét. A nagy tömegben mozgó, csoportosan élõ gyerekek és fiatalok (óvodások és iskolások!!) megbetegedése segíti elõ legjobban a járvány terjedését, ugyanis a közösségben könnyen megfertõzõdnek. Onnan a családba kerül a vírus, a családtagok pedig továbbviszik azt a munkahelyükre, ahol megfertõzik a kollégáikat, akik ezt tovább adják a saját családjuknak. Ha itt van közösségbe járó gyermek, máris egy újabb csoportba kerül be a vírus és a járvány láncreakciószerûen folytatódik. Ezért fontos a gyermekek oltása is, mert ezzel nem csak azt elõzzük meg, hogy a „szemünk fénye” megbetegedjen, hanem a járvány terjedésének is gátat vetünk. A leggyakoribb ellenérv az oltás ellen az, hogy „tavaly is beoltattam magam, és soha nem voltam olyan beteg, mint akkor”. Mi lehet ennek az oka? Azt mindenki tudja, hogy az influenza egy olyan vírus, amely folyamatosan változtatja a szerkezetét, és ezért képes évrõl- évre újabb áldozatokat szedni. Az viszont kevésbé köztudott, hogy nem csak egyféle influenza-vírus van, hanem több vírustörzs létezik. (A- és B-típus, és még ezeken belül is vannak altípusok). Az influenza-vakcinák ezek közül mindig három (kettõ A- és egy B-típusú) influenzatörzset tartalmaznak. A WHO felmérések alapján az oltóanyagok összetétele minden évben változik. Az adott szezon trivalens oltása (három vírustörzs keveréke) így csak korlátozott védelmet képes nyújtani egy másik genetikai családba tartozó kórokozó ellen. Megjósolhatatlan, hogy melyik influenza B-típus fogja a járványt okozni. Lehet, hogy az oltással nem tudunk 100%-os védelmet elérni, de ennek nem az oltás az oka. Ha kapcsolatba kerülünk azzal a kórokozóval, amivel szemben nem vagyunk védettek, megbetegszünk. De nem azért betegszünk meg, mert be vagyunk oltva. Ha az a vírustörzs fertõz meg bennünket, ami ellen megkaptuk a védõoltást a szervezetünkben lévõ ellenanyag nagyon gyorsan legyõzi azt. Ezért az influenza elleni védõoltással a megbetegedés esélyét csökkentjük. Ha valaki minden évben megkapja az oltást, a folyton változó oltóanyagokkal, akkor egyre komplexebb és határozottabb védettségre tesz szert. Ez indokolja leginkább az évenkénti oltást. Másik ok az oltás elutasítására az ár. Sajnos a betegségek megelõzése nem olcsó dolog, de a betegség kezelése még többe kerül. Nemcsak a gyógyszereket kell kifizetni, de ezalatt a munkából is kiesik a páciens, fizetés helyett csak táppénzt kap. Ez megsokszorozza azt az összeget, amit a megelõzésre fizetnénk ki, de nem az a megoldás hogy akkor betegen megyünk dolgozni. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy influenza esetében nem beszélhetünk gyógyításról, csak kezelésrõl, ami egyrészt a szervezet saját immunvédekezésének az elõsegítésére, másrészt a kellemetlen tünetek csökkentésére irányul. Bár a betegek jó része nem veszi komolyan, mégis tanácsos ilyenkor a szervezet kímélése, a pihenés, adott esetben az ágynyugalom. Fontos tudni, hogy az „ágynyugalom” ebben az esetben nem szokványos orvosi jó tanács: ugyanis minden vírusfertõzés – egyéni érzékenységtõl függõen – kis mértékben károsítja a szívizmot, de ez a szív vonatkozásában tünetmentes lehet. Azonban a sok „lábon kihordott” influenza eredményezi évtizedekkel késõbb a szívgyengeséget, a dekompenzációt, amit akkor már nehéz, sõt lehetetlen visszafordítani, és csak élethosszig tartó gyógyszerszedéssel lehet kezelni. Másik súlyos szövõdmény lehet, hogy az influenza vírus által legyengített szervezetet könnyebben támadják meg az egyéb kórokozók (mint például a tüdõgyulladást okozó pneumococcus). Ma már a kisgyermekek ugyan ingyenesen megkaphatják az oltást ez ellen, a felnõttek azonban nem védettek, ezért javasolt számukra a ’Prevenal 13’ injekció beadatása is, az influenzaoltás mellett. Összegezve tehát, még nem késõ védekezni az influenza ellen, és ennek leghatékonyabb módja a védõoltás. Várjuk a kérdéseiket a témával kapcsolatban. Dr. Elek Marianna gyermek szakorvos és Dr. Jakabné Varga Cecília szakgyógyszerész (tovább…)

Szeretettel hívok mindenkit az idei év elsõ találkozására. Egy kissé rendhagyó könyvbemutatót terveztem január utolsó péntekére. Egy német történész, Michael Hesemann könyvérõl beszélgetünk, melynek címe: A pápa, aki szembeszállt Hitlerrel. Jelen lesz a könyv fordítója, Laki Ferenc és a mû kiadója, Dr. Gyurácz Ferenc. A téma szerintem izgalmas és érdekes. Találkozzunk 31-én a Faluházban este 6 órakor! Konti Zoltán (tovább…)

Vasárnapra a várható extrém hideg miatt adott ki figyelmeztetést négy megyére, Baranyára, Somogyra, Tolnára és Zalára az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Ez azt jelenti, hogy a hõmérséklet -15 fok alá csökkenhet, és olyan hely is lehet, ahol nappal sem lesz melegebb -7 foknál. Éjszaka mindenhol megszûnik a hófúvás, a hõmérséklet pedig a vastag hóval borított Dél-Dunántúlon akár – 17 fokig is süllyedhet. Napközben a keleti határszélen és nyugaton még lehet kisebb mennyiségû hó, máshol hosszabb-rövidebb idõre kisüt a nap. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 6-8 centi friss hó hullhat. A legmagasabb nappali hõmérséklet -2, -7 fok között alakul. Hétfõre virradóra is hideg lesz az éjszaka, a kevésbé felhõs, havas területeken -15 fok alá is eshet a hõmérséklet. Nyugaton lehet néhol gyenge havazás, a legmagasabb nappali hõmérséklet -1 és -6 fok között lesz. Forrás: www.index.hu (tovább…)

Bevált az elõrejelzés, télies idõjárásban kezdték meg hosszú menetelésüket a 14. Doni Hõsök Emléktúra szép számú német, olasz és magyar résztvevõi. A katonák és a hagyományõrzõk három nap alatt 50 kilométert küzdenek le és ezalatt gyertyát gyújtanak több település hõsi emlékmûvénél. A hagyományõrzõk pénteken reggel hét órakor indultak gyalog Jákra, majd onnan a tervek szerint 9 órakor tovább mentek Pornóapátiba. 13.30-ra érkeztek Horvátlövõre, ahonnan ebéd után Vaskeresztesre, végül Felsõcsatárra tartottak. A menetoszlop terepen és mûúton is haladt. Szombaton reggel Nardára tart a csapat, majd Dozmat elõtt a huszárok lecsatlakoznak a menetoszlopról és átlovagolnak Bucsura, ahol gyertyát gyújtanak a helyi emlékmûnél. A környékünket és falunkat érintõ tervezett program: 10.30. Gyalogmenet Toronyba, gyertyagyújtás a helyi emléktáblánál. 10.50. Gyalogmenet Sébe. 11.20. Gyertyagyújtás a helyi emléktáblánál, pihenõ. 11.50. Gyalogmenet Szombathelyre (a tó felé). Torony és Sé emlékmûveinek megkoszorúzása után Szombathelyre érkeznek a hagyományõrzõ katonák. A Csónakázó tó mellett haladnak el. A német katonák innen gépjármûvel mennek a német katonai parcellához, míg egy másik hagyományõrzõ csapat a szombathelyi vasútállomáson gyújt gyertyát a Doni Hadsereg frontra szállításának emléket állító táblánál. A szombathelyiek számára a leglátványosabb programnak a szombat 15 órára tervezett bevonulás ígérkezik a székesegyházhoz, ahol a túra teljes állománya felsorakozik, majd dr. Veres András püspök misét celebrál. A ceremónián részt vesz az MH Légierõ Zenekar is. Igazi téli idõre lehet számítani Vas megyében, havazással, hófúvással, mínuszokkal, a katonák azonban – elmondásuk alapján – jobban örülnek ennek, mint ha melegben kellene masírozniuk. Forrás: www.nyugat.hu (tovább…)

Egy ingatlanportál kalkulátora segítségével mindenki kiszámolhatja, nagyjából mennyit ér a háza vagy lakása. A szolgáltatáshoz egy országos ártérkép is tartozik. El lehet vele játszani. „A helyes árat egyetlen reális módszerrel, összehasonlító piaci elemzéssel állapíthatjuk meg, vagyis megnézzük a környékbeli, hasonló paraméterekkel rendelkezõ ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti árát. Ezeket egyesével szinte lehetetlen végigböngészni, ezért érdemes valamilyen kalkulátort alkalmazni” – olvasható Ingatlannet.hu néhány napppal ezeleõtt kiadott sajtóközleményében. A cég online kalkulátora segítségével nemcsak az eladni vagy megvásárolni szándékozott ingatlan irányáráról kaphatunk információt, de megtudhatjuk például azt is, hogy egyes településeken hogyan alakultak az ingatlanárak az utóbbi évtizedekben. A grafikon szerint például a szombathelyi ingatlanárak 2005-ben voltak a csúcson. A vasi megyeszékhelyen egy átlagos négyzetméter akkor 234 ezer forint körül volt, ami azt jelenti, néhány év alatt akkor megduplázódtak az árak. A grafikon azt mutatja, most valahol 170 ezer forint van az átlagár. Szintén látványos a cég ártérképe. Erre pillantva persze nagy meglepetés nem ér minket (Budapest, Balaton, Nyugat-Magyarország és a nagyobb megyeszékhelyek a drágábbak), viszont szemléletesen megmutatja a térségek közötti jelentõs különbségeket. A céggel együtt mi is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kalkulátor és a térkép által megadott árak csak az iránymutatást szolgálják, a valódi piaci értéket számos más tényezõ (felújítottság, a telek nagysága, belsõ elrendezése, kilátás, parkolási lehetõség, közlekedés, extra kényelmi funkciók stb.) befolyásolhatja. Forrás: www.alon.hu (tovább…)

Ezúton tájékoztatom a tisztelt lakosságot, hogy a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesülettel és a Microsoft Magyarország Kft.-vel kifejlesztett egy mobil eszközökre optimalizált új alkalmazást, a veszélyhelyzeti értesítési szolgáltatást (VÉSZ). A VÉSZ segítségével az okos-telefonnal rendelkezõk azonnal tájékozódhatnak a lakóhelyük, az úti céljuk által érintett területek, figyelt útvonalak, megyék, vagy akár az egész ország aktuális helyzetérõl, a kiadott figyelmeztetõ és riasztási jelzésekrõl. Az alkalmazást letöltõ felhasználó beállíthatja magának, hogy Magyarország mely területérõl kér azonnali értesítést mobil eszközére. Kijelölheti a lakóhelyéhez igazított értesítési zónát, egy-egy megyét, a nagyobb hazai tavak környékét, vagy akár az egész országot is. A VÉSZ képes arra is, hogy a mobil eszköz GPS berendezésének segítségével figyelje a felhasználó aktuális helyzetét, és ehhez viszonyítva küldi az adott területre érvényes értesítéseket az okos készülékre. A szolgáltatás háromfokozatú értesítést tud küldeni, a felhasználó tetszés szerint kiválaszthatja, hogy csak a riasztásokról, a figyelmeztetésekrõl, vagy pedig mindenrõl, így a tájékoztatásokról is kér-e értesítést. Az ingyenesen letölthetõ alkalmazás az Android, az iOS és a Windows Phone operációs rendszerekre egyaránt elérhetõ, teljesen díjmentesen. További információk találhatóak a http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_veszelyhelyzeti_tajekoztato_rendszer honlapon. Tóth Zoltán tû. õrnagy, titkárságvezetõ helyettes (Vas Megyei Kormányhivatal Védelmi Bizottság Titkársága) (tovább…)

Felnõtt háziorvos (rendelési idõ 2014. január 1-jétõl) Hely: Árkádia Egészségcentrum, Szombathely, Dolgozók útja 1/a Rendel: dr. Orosz Anna hétfõ:13.00 – 18.00 kedd: 8.00 – 12.00 szerda: 13.00 – 16.00 csütörtök: 8.00 – 12.00 (Sé, Faluház) péntek: 8.00 – 12.00 Telefon: +36 (94) 506-221 (tovább…)

A Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület minden esztendõben dönt a „Közösségi Kultúráért Díjban” részesítendõ személyekrõl. A kitüntetést azok kapják, akik a közmûvelõdés terén közösségükben hosszú évek óta végeznek eredményes munkát. Az elismeréssel a népmûvelés területén dolgozók döntenek arról, hogy kik azok, akik szorgalmukkal, tudásukkal nem csupán saját közösségük, hanem a szakma elismerését is kiérdemelték. Az elismerést a Magyar Kultúra Napjához kötõdõen ez évben, 2014. január 25, szombaton 15.00 órakor rendezendõ ünnepség keretében adják át Kõszegen a Jurisics-vár lovagtermében. Sébõl a díjat Konti Zoltán, a Demizson Klub vezetõje kapja. Az eseményre várjuk a Demizson Klub tagjait is! (tovább…)

Zene született a 2011 januárjában Oroszlányban történt földrengés nyomán. Nem lehet semmivel sem összehasonlítani azt a morajt, ami földrengéskor hallható. Most zene formájában azok is hallhatnak hasonlót, akik nem éltek át szerencsére ilyen természeti jelenséget. Egy hazánkban élõ angol, Dave Pearson zenét készített az oroszlányi földrengés Budapesten és Tésen regisztrált szeizmogramjából. A Föld hangját a (https://soundcloud.com/computerchemist/computerchemist-music-for-earthquakes-1) oldalon találja meg. A brit származású, Székesfehérváron élõ Dave Pearson elektronikai zenét ír és játszik, darabjában a Dunántúlon 2011. január 29-én észlelt földrengés szeizmogramjait fordította le különbözõ szoftverek segítségével a zene nyelvére. A teljes zeneszám 30 perc hosszú, maga a földrengés a 17. perc környékén található. A rengés sekély mélységben (körülbelül 6 kilométer) pattant ki, magnitúdója 4,7 volt a Richter-skálán. A földrengés kisebb károkat, jellemzõen falrepedéseket okozott az epicentrum környékén. Ilyen méretû földrengés utoljára 1985-ben volt Berhida környékén. Magyarországon évente 100-120 kisebb földrengés pattan ki, amelyek közül átlagosan 5-6 már eléri az érezhetõség határát. Vajon mi veszélyes helyen élünk-e itt Vas megyében? Egy hazai történeti földrengéstérképen, amely 456-tól tekinti át a hazai földrengéseket, Szombathelynél egy nagy szürke karika van. Épp ez az elsõ ismert magyarországi földrengés 456-ból, amelyrõl feljegyzések maradtak fenn: a savariai. Korabeli leírás meséli el, hogy Savariában a földrengés Avitus uralkodásának idején volt 456-ban. Egy reneszánsz kori, Ravennában született krónika is elmondja az esetet, amely szeptember 7-én történt. A legpontosabb utalás a Severinus életét követõ munkában található. Arról szól, mennyire megijedtek az itteni katonák, mikor este nagy erejû földrengés rázta meg a falakat, a sötétben még egymást is kaszabolták. A rengés nem volt katasztrofális. A pusztulás már a földrengés elõtt megkezdõdött. Savariát Attila hadai ostromolták meg és foglalták el 454-ben. Az emberek akkor már az egykori városfalakhoz tapasztott kunyhókban laktak. A rengés pusztítása így nem volt látványos. A tudósok a savariai földrengés keletkezési helyét nem tudták pontosan meghatározni. Valószínûsítik, hogy a Bécs alatt húzódó Mur-Mürtz zónához kapcsolható, a fészke Szombathelytõl 35 kilométerre északnyugatra volt tehetõ. A Kárpát-medence torlódási zóna, itt találkozik az európai és az afrikai pajzs. A térségben történõ bármilyen mélyebb földrengés hatása érzõdik Magyarországon is. Forrás: Merklin Tímea: Vas Népe, 2011.02.24. (tovább…)

A mûanyag hulladék égetése az egészségre veszélyes és tiltott!!! A januárhoz képest jó idõ sokakat kicsalogatott a kertbe, udvarra. A gyerekek játszottak, a felnõttek tettek-vettek. És szívták a füstöt. A mérget, és mérgelõdtek. A kertbe mûanyag hulladék pernyéjét fújta a szél. Aki füstölt és szennyezett, az bent melegedett. Csak mások voltak kint. Sében a rendszeres kommunális hulladékszállítás mellett van zsákos szelektív hulladékgyûjtés, és van szelektív hulladékgyûjtõ sziget is, ahol a mûanyag hulladék elhelyezhetõ, mégis néhányan a mûanyagot a kazánjaikban égetik el. Van, aki a lakását fûti szeméttel, más a hulladékától szabadul meg így, a „megélhetési” bûnözõk pedig a kábelek szigetelését égetik. Néhányan egyszerûen tudatlanságból égetik el a mûanyagot, gumit és mûszálat válogatás nélkül, vagy véletlen keveredik a kerti hulladék közé. A „végtermék” a rendkívül mérgezõ vegyületek formájában jut a levegõbe, mérgezve mindenkit, azt is, aki égeti. Halálesetek is elõfordultak az elmúlt években hazánkban ennek következtében, a kályhából a lakótérbe jutó mûanyagégetés füstje okozta több ember vesztét. A szennyezés mértékére jellemzõ, hogy akár nagy ipari üzemek szennyezésével is vetekedhet. Ennek ellenére sokszor érezhetjük az égõ mûanyagok jellegzetes, kellemetlen, erõs szagát, és keresve forrását olykor láthatjuk sötét füstjét is egy-egy kéménybõl. A mûanyagégetés egy igazi „vegyi fegyver”! A mûanyagok, háztartási hulladékok égésekor olyan anyagok szabadulnak fel, mint az elsõ világháborúban harcigázként alkalmazott foszgén, vagy a rákkeltõ vinil-klorid, illetve a halálosan mérgezõ dioxinok, cianidok. Ha mûanyagot égetünk, vagy a környezetünkben teszi ezt valaki, könnyen elszenvedhetjük a következõ egészségkárosodások valamelyikét: daganatos megbetegedések, impotencia, magzatkárosodás, máj- és vesekárosodás, májrák, légzési elégtelenség, tüdõgyulladás, vérsejt-károsodás, halál… Továbbá a talajra kiülepedõ toxikus részecskék éveken keresztül mérgezik kertjeinket. Mit tehetünk, hogy minél kevesebb mûanyag hulladék keletkezzen otthonunkban? A legjobb az, ha megelõzzük a hulladékképzõdést, tudatos vásárlással törekedjünk arra, hogy minél kevesebb hulladékot vigyünk haza (csomagolóanyag), és otthon is minél kevesebb termelõdjön! Valamint gyûjtsük szelektíven a mûanyag hulladékot, hogy azt újra hasznosíthassák. A mûanyag hulladék elégetésével nyert fûtõérték nem ér annyit, mint amennyire károsítjuk, veszélyeztetjük magunkat, családtagjainkat, közösségünket, és környezetünket, valamint a büntetés miatt sem, amit kockáztatunk. Az írás alapja Lenkei Péter cikke, aki a Levegõ Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetõje (tovább…)