Ha felmorajlik, megindul a föld

Zene született a 2011 januárjában Oroszlányban történt földrengés nyomán. Nem lehet semmivel sem összehasonlítani azt a morajt, ami földrengéskor hallható. Most zene formájában azok is hallhatnak hasonlót, akik nem éltek át szerencsére ilyen természeti jelenséget. Egy hazánkban élõ angol, Dave Pearson zenét készített az oroszlányi földrengés Budapesten és Tésen regisztrált szeizmogramjából. A Föld hangját a (https://soundcloud.com/computerchemist/computerchemist-music-for-earthquakes-1) oldalon találja meg. A brit származású, Székesfehérváron élõ Dave Pearson elektronikai zenét ír és játszik, darabjában a Dunántúlon 2011. január 29-én észlelt földrengés szeizmogramjait fordította le különbözõ szoftverek segítségével a zene nyelvére. A teljes zeneszám 30 perc hosszú, maga a földrengés a 17. perc környékén található. A rengés sekély mélységben (körülbelül 6 kilométer) pattant ki, magnitúdója 4,7 volt a Richter-skálán. A földrengés kisebb károkat, jellemzõen falrepedéseket okozott az epicentrum környékén. Ilyen méretû földrengés utoljára 1985-ben volt Berhida környékén. Magyarországon évente 100-120 kisebb földrengés pattan ki, amelyek közül átlagosan 5-6 már eléri az érezhetõség határát. Vajon mi veszélyes helyen élünk-e itt Vas megyében? Egy hazai történeti földrengéstérképen, amely 456-tól tekinti át a hazai földrengéseket, Szombathelynél egy nagy szürke karika van. Épp ez az elsõ ismert magyarországi földrengés 456-ból, amelyrõl feljegyzések maradtak fenn: a savariai. Korabeli leírás meséli el, hogy Savariában a földrengés Avitus uralkodásának idején volt 456-ban. Egy reneszánsz kori, Ravennában született krónika is elmondja az esetet, amely szeptember 7-én történt. A legpontosabb utalás a Severinus életét követõ munkában található. Arról szól, mennyire megijedtek az itteni katonák, mikor este nagy erejû földrengés rázta meg a falakat, a sötétben még egymást is kaszabolták. A rengés nem volt katasztrofális. A pusztulás már a földrengés elõtt megkezdõdött. Savariát Attila hadai ostromolták meg és foglalták el 454-ben. Az emberek akkor már az egykori városfalakhoz tapasztott kunyhókban laktak. A rengés pusztítása így nem volt látványos. A tudósok a savariai földrengés keletkezési helyét nem tudták pontosan meghatározni. Valószínûsítik, hogy a Bécs alatt húzódó Mur-Mürtz zónához kapcsolható, a fészke Szombathelytõl 35 kilométerre északnyugatra volt tehetõ. A Kárpát-medence torlódási zóna, itt találkozik az európai és az afrikai pajzs. A térségben történõ bármilyen mélyebb földrengés hatása érzõdik Magyarországon is. Forrás: Merklin Tímea: Vas Népe, 2011.02.24. Zene született a 2011 januárjában Oroszlányban történt földrengés nyomán. Nem lehet semmivel sem összehasonlítani azt a morajt, ami földrengéskor hallható. Most zene formájában azok is hallhatnak hasonlót, akik nem éltek át szerencsére ilyen természeti jelenséget. Egy hazánkban élõ angol, Dave Pearson zenét készített az oroszlányi földrengés Budapesten és Tésen regisztrált szeizmogramjából. A Föld hangját a (https://soundcloud.com/computerchemist/computerchemist-music-for-earthquakes-1) oldalon találja meg. A brit származású, Székesfehérváron élõ Dave Pearson elektronikai zenét ír és játszik, darabjában a Dunántúlon 2011. január 29-én észlelt földrengés szeizmogramjait fordította le különbözõ szoftverek segítségével a zene nyelvére. A teljes zeneszám 30 perc hosszú, maga a földrengés a 17. perc környékén található. A rengés sekély mélységben (körülbelül 6 kilométer) pattant ki, magnitúdója 4,7 volt a Richter-skálán. A földrengés kisebb károkat, jellemzõen falrepedéseket okozott az epicentrum környékén. Ilyen méretû földrengés utoljára 1985-ben volt Berhida környékén. Magyarországon évente 100-120 kisebb földrengés pattan ki, amelyek közül átlagosan 5-6 már eléri az érezhetõség határát. Vajon mi veszélyes helyen élünk-e itt Vas megyében? Egy hazai történeti földrengéstérképen, amely 456-tól tekinti át a hazai földrengéseket, Szombathelynél egy nagy szürke karika van. Épp ez az elsõ ismert magyarországi földrengés 456-ból, amelyrõl feljegyzések maradtak fenn: a savariai. Korabeli leírás meséli el, hogy Savariában a földrengés Avitus uralkodásának idején volt 456-ban. Egy reneszánsz kori, Ravennában született krónika is elmondja az esetet, amely szeptember 7-én történt. A legpontosabb utalás a Severinus életét követõ munkában található. Arról szól, mennyire megijedtek az itteni katonák, mikor este nagy erejû földrengés rázta meg a falakat, a sötétben még egymást is kaszabolták. A rengés nem volt katasztrofális. A pusztulás már a földrengés elõtt megkezdõdött. Savariát Attila hadai ostromolták meg és foglalták el 454-ben. Az emberek akkor már az egykori városfalakhoz tapasztott kunyhókban laktak. A rengés pusztítása így nem volt látványos. A tudósok a savariai földrengés keletkezési helyét nem tudták pontosan meghatározni. Valószínûsítik, hogy a Bécs alatt húzódó Mur-Mürtz zónához kapcsolható, a fészke Szombathelytõl 35 kilométerre északnyugatra volt tehetõ. A Kárpát-medence torlódási zóna, itt találkozik az európai és az afrikai pajzs. A térségben történõ bármilyen mélyebb földrengés hatása érzõdik Magyarországon is. Forrás: Merklin Tímea: Vas Népe, 2011.02.24.