Mosoly klub

Az égiek nem voltak kegyesek hozzánk,a kirándulásunk sírós időben indult. A buszon ennek ellenére vidáman kezdtünk, megalapoztuk a későbbi hangulatunkat egy kis munícióval.
Első állomásunk (nem véletlenül írtam ezzel a szóval) Fertőszéplakra, a Vasúti Lámpamúzeumba vezetett. A vasút történetét a lámpákon keresztül (mondhatni lápaszögből) ismertük meg. Ennyi világító, -a mozdonyokkal, kocsikkal és egyáltalán a vasúttal kapcsolatos, -eszközt sehol nem látni ekkora magángyűjteményben. 40-év megszállott gyűjtőmunka kincseit láttuk, és élveztük a történeteiket.
Ezután a Taródi várba vezetett az utunk, amit többen is láttunk már sok-sok évvel ezelőtt. Kíváncsian vártuk, történt-e változás azóta, mióta az ifj. Taródi vette át édesapja életművét. Személy szerit én csalódással vegyes érzelmekkel csodálkoztam rá a régi emlékekből felidézett dolgokra. Állagmegőrzés alig-alig történik, idegenvezetés, vagy valamilyen elbeszélés a vár történetéről szóba sem jöhet. Klubunk nevéhez híven mosolyt csalt a tulaj arcára, amikor spontán jótékonykodtunk. A belépő díjat mindenki megfejelte pár száz forinttal.
Mivel az égiek továbbra is sírósan néztek ránk, a plázában folytattuk Sopronnal való „ismerkedést”. Erről különösebben nincs mit megjegyezni, a kávézóban jól éreztük magunkat egy-egy süti,kávé, vagy ital mellett beszélgetve. Jó társaságban észrevétlenül szalad az idő, állapítottuk meg, miközben igyekeztünk a Gyógygödörbe.
No, ez az a gödör, amibe az ember szívesen beleesik. Az ide betérő vendég hamar meggyógyul, ha éhes, vagy szomjas. Finom vacsorát költöttünk el, folytatva a jó hangulatú társalgást.
Ezután utunk fénypontjának számító kultúrprogram következett. A Civitas Pinceszínház előadását élvezhettük.
„A közönség egy középkori pincébe lép be, ahol az egyedi, sajátos hangulat már a kezdetben „lélekfogó”. Itt valami más, valami nem hagyományos fog történni… Hol itt a „színház”?… Hol lépnek fel a színészek?…Minden kiderül, ha megkezdődik a játék, a misztérium, az életmese!”
Ezekkel a gondolatokkal szembesültünk belépve a világot jelentő –pincébe. Rejtő Jenő, Tabi László és más szerzők műveiből kaptunk egy kis ízelítőt. Meghökkentő pillanatképek, kacagtató kabarétréfák, elgondolkodtató jelenetek szórakoztattak bennünket.
De mivel minden jónak vége szakad egyszer, az előadásnak is vége, indulni kellett hazafelé.
Sietve futottunk a buszunkhoz, annál is inkább mert az ég változatlanul bömbölte az esőt a fejünkre. Persze ez csak víz,- mondogattuk, és tudtuk ez is csak azért van,hogy jól megázva nevessünk magunkon.
A Mosoly Klub tagjai bár elcsigázottan érkeztek haza, de elégedetten gondolnak majd visza a Soproni esős kirándulásunkra.

Matecsik Mercedesz

A Mosoly Klub házatáján mindig történik valami! Szokásos havi rendszerességgel megtartott gyűlésünkön megbeszéljük, kivel mi történt, eldicsekszünk egymásnak gyermekeink eredményeivel, az unokáinkkal, a kertünk, virágaink szépségével, a munkában vagy egyéb dolgokban elért eredményeinkkel. Jóleső érzés, amikor egy közösségben bátorító, dícsérő vagy lelkesítő szavakkal ismerik el a munkánkat, elért eredményeinket.

Ugye kedves olvasó egyetértesz velem ebben? Már ezért az élményért is érdemes a Mosoly Klub tagjának lenni. (Ezekről az elért eredményekről majd részletesebb információval is szolgálunk később..)
És, hogy ne csak beszélgetéseink hozzanak össze minket, kirándulást is szervezünk, hogy együtt töltött minőségi idővel örvendeztessük meg egymást. Ragyogó ötletek sziporkáznak ilyenkor, nehéz kiválasztani a legmegfelelőbbet. Persze aztán sikerül egyeztetni az álláspontokat. Most is ez történt, parádés programot szerveztünk, ahová örömmel megy kirándulni a Mosoly Klub. Lesz egy kis séta, egy kis történelem, egy kis gasztronómia, egy kis pajzán kabaré, és valószínű egy nagy mosoy. Hogy milyen lesz a kirándulás?
Hát ilyen!

Matecsik Mercedesz

Igazán nem panaszkodhatnak a Mosoly Klub tagjai az idei év kezdetére.
A havi rendszerességgel megtartott klubgyűléseink mindig vidám hangulatban telnek. Túl vagyunk a nyusziváráson, ki-ki gyermekeivel, unokáival tartotta a tojásos-sonkás-kölnis ünnepet.
Egy váratlan ötlet kapcsán anyák napján megleptük magunkat egy közös élménnyel! Mivel mindannyian édesanyák-nagymamák vagyunk, úgy gondoltuk, – megérdemeljük – az Anyáknapi Operettgála ünnepi koncert megtekintését. Fergeteges műsort láttunk, csilli-villi csodás kosztümökkel, poénos nüanszokkal, gyönyörű táncokkal. Mivel éneklésben nem vagyunk szakértők, csak laikusként mondom, a magas c-t kiénekelték, még a csilár is reszketett, nagy gyönyörűségére a nézőseregnek. A hegedűjáték virtuóz volt, egy kis poén csavarral. Az ismert dallamok éneklésre ingerelték az ott lévőket.

Kiemelném, hogy külön felhívták a nézők figyelmét arra, hogy NE kapcsolják ki a mobiljukat, nyugodtan énekeljenek a szereplőkkel, fényképezzenek, osszák meg az élményt az ismerőseikkel. A vakuk fényei egy-egy szép beállásnál külön fénnyel világították be az amúgy is pazar fényjátékú színpadot.

A hab a tortán a sztárvendég Esztergályos Cecília szereplése volt, csodás kosztümjeivel és kupléival. A vastaps természetesen nem maradt el, a hálás közönség szívébe zárta a Monarchia Operett műsorát.
Ezek után nem csoda, ha dúdolgatva, széles mosollyal ballagtunk hazafelé.

Matecsik Mercedes

Ha február, akkor farsang!
Spontán farsangi vigasságot rendeztünk a februári összejövetelünkön. Vidám hangulatú nevetős estét tartottunk. A farsangi fánk és egyéb édességek elfogyasztása után ittunk a tél elmúlására és a tavasz mielőbbi eljövetelére!

„Itt van a farsang,készül a fánk,
Hatalmas móka vár itt ma ránk.
Pattog a tűz és serceg a zsír,
Mindenki ehet amennyit bír.”
(Mentovics Éva)

Matecsik Mercédesz

A Mosoly Klub 2018. év első gyűlését januárban megtartottuk.
Gyűlésünkön a 2017-es év tevékenységeinek értékelése és az idei év szervezése volt a központi témánk.