EgészSÉg

Beköszöntött a nyár, kiosztották a bizonyítványokat. Aki teheti, a nyári vakációt tervezgeti, vagy már éppen csomagol. A fürdőruha és naptej mellé ne felejtsünk el úti patikát is berakni. De mi legyen benne?

Számtalan magazin és hírportál oldalán találunk általános javaslatokat, hogy mit vigyünk feltétlenül magunkkal a nyaralásra. Ebben a cikkben arról szeretnék tájékoztatást adni, hogy az úti céltól és az utazó személyétől függően, mi mindenre kell odafigyelni, hogy ne egy rémálom emlékével térjünk haza.

Először is fontos az úti cél. Nem mindegy, hogy az országon belül nyaralunk, Európában utazgatunk, vagy távoli, egzotikus tájakra látogatunk. A másik fontos szempont, hogy vajon az utazó teljesen egészséges, vagy valamilyen akut vagy krónikus betegsége van. Utazni bárkinek lehet, de ajánlatos a rizikót felmérni, és megfelelő módon felkészülni.

Induljunk ki az alapesetből. Egy egészséges ember az országon belül akarja tölteni a szabadságát. Mi legyen az Ő úti patikájában?

Láz- és fájdalomcsillapító (lázmérő), sima izomgörcsoldó

Bőr- és sebfertőtlenítők, kötszerek

Hashajtó, és hasmenés elleni készítmény, puffadás elleni szer, gyomorsavcsökkentő

/A napi rutinból való kiszakadás, az idegen környezet gyakran kiszámíthatatlan hatással van az emésztésünkre./

Hányinger elleni készítmény

/ Aki tudja, hogy rosszul bírja a hosszú autóutakat, a buszt, semmiképpen ne feledkezzen meg róla. Akkor is szükség lehet rá, ha repülőn vagy hajón utazunk./

Allergia elleni szer.

/ Abban az esetben is vigyünk magunkkal, ha nincs ismert allergiánk. Hasznos lehet ha a szabadságunk alatt próbálunk ki valamilyen új ételt, de rovarcsípés esetén is fontos lehet. A nyaralás során , ha nem vagyunk kellően óvatosak, akár napallergiát is kaphatunk, ebben az esetben is nagy segítségünkre lehet az allergia elleni készítmény, mert a tüneteket mérsékelheti./

Napozókrém, és napégésre való krém                                                                                     

Nem véletlenül írtam a napozókrémet is az úti patika csomag részének. Ugyanolyan fontos, mint a többi, fentebb felsorolt készítmény, ráadásul ezt minden esetben javasolt használni a nyaralás alatt. Ha minden rendben a többi gyógyszert bontatlanul hozzuk haza.

Ezt az alapkészletet minden utazás alkalmával javasolt magunkkal vinni.

De nézzük, mire van még szüksége annak, akinek valamilyen krónikus betegség miatt állandóan gyógyszereket kell szednie.

Először is az állandóan szedendő gyógyszereiből, kb 20%-al többet csomagoljon, mint amennyire pontosan szüksége lenne. Ha külföldre utazunk erre fokozottan ügyeljünk, mert más országokban nem biztos, hogy be tudjuk szerezni megszokott gyógyszereinket. Lehetőleg az eredeti csomagolásban szállítsuk. Ennek több szempontból is jelentősége lehet. Ha mégis kifogynánk a gyógyszerből a doboz alapján a gyógyszertárban legalább azonos hatóanyag tartalmú készítményt kaphatunk. De azt se felejtsük el, hogy bizonyos országokban fokozottan ellenőrzik, hogy mit viszünk be, ezért nem mindegy hogy az eredeti csomagolással tudjuk igazolni, hogy a táskánkban lapuló tabletták nem kábítószerek. Orvosi igazolás is szükséges lehet néhány országban a gyógyszereink beviteléhez. Ezekről a szabályokról az utazás előtt gyűjtsük be az információt az adott országok konzulátusairól. (Megbízható internetes oldal: http:konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasi-tanacs) Ugyanitt tájékozódhatunk az esetleg szükséges védőoltásokról.

Ha repülővel utazunk, legalább a gyógyszerek egy részét a kézitáskánkban szállítsuk, mert a csomagok elveszhetnek. Aki mostanában utazik először repülővel annak néhány szabállyal nem árt tisztában lenni. A biztonsági ellenőrzésnél a kézitáskában nem lehet 100 milliliteresnél nagyobb kiszerelésű folyadék, és összességében sem lehet több 1 liternél. A folyadék kategóriába tartoznak a krémek is, nemcsak a gyógyszereink, de a kozmetikumok is, ezért alaposan meg kell gondolni hogy mit teszünk a kézipoggyászba. Repülőn való utazáskor a gyors magasságváltozások miatt úgynevezett barotrauma léphet fel. Ilyenkor bedugulhat a fülünk, ami arra érzékenyeknél komoly fájdalommal is járhat, de egy rosszul kezelt fog is el kezdhet sajogni. Ha kisgyermekkel utazunk, fel és leszállásnál cumiztatni kell a babát, hogy a középfülben a nyomás kiegyenlítődjön. Szükség esetén orrcseppet is használhatunk különösen a leszálláskor, mert ezzel csökkenthetjük a kellemetlen tüneteket. Ugyancsak a légnyomásváltozás és az alacsony kabinnyomás miatt nem javasolt lágy kontaktlencsével repülni, ilyenkor inkább használjuk a szemüvegünket. (Láttam egy képet arról hogyan zsugorodott össze a lágy kontaktlencse a repülőút végére)

A repülős utazásnál van egy érzékeny rizikócsoport, mégpedig a várandós nők. Jó tudni, hogy az első trimeszterben a vetélés veszélye fokozott. A második trimeszterben nincs a repülésnek ilyen ellenjavallata, de a kismamáknál a mélyvénás trombózis veszélye 5-10-szer nagyobb, mint a többi nőnél. Ezért a megelőző intézkedések (torna, gumiharisnya, megfelelő hidráció) életfontosságúak. A repülőtéri biztonsági átvilágítások alacsony veszélyt jelentenek –de a terhes ragaszkodhat az egyéb módon való ellenőrzéshez. A legtöbb légitársaság nem enged 36 hetesnél idősebb várandósokat repülni, és a 29 hetes terhesség után járó nőknél kérhetik a kezelőorvos igazolását arról, hogy nem volt a terhesség alatt komplikáció, első vagy többedik a terhesség, illetve a szülés várható időpontjáról. Szülés után 1 hónapig nem ajánlott a repülés, a baba 7 napos kora előtt pedig nem is szabad, kivéve, ha életmentő műtétre viszik.

Végül vegyük fontolóra, hogy egy akut megbetegedéssel útra keljünk-e. Vajon érdemes-e a gyógykezelést elhalasztva a nyaralás miatt kockára tenni az egészségünket. Persze itt nem egy banális náthára gondolok, de egy lázzal járó megbetegedés indokolhat egy orvosi konzultációt az utazás megkezdése előtt.

Az óvintézkedések sorában ne feledkezzünk meg az utasbiztosításról sem. Az úti célunktól, és az utazási tevékenységtől függően (búvárkodás, extrém sportok) válogathatunk a biztosítások között.

Kellemes nyarat kívánok mindenkinek

                                                                                        dr. Jakabné Varga Cecília

A gyógyszerek expediálásakor gyakran elhangzó kérdés, hogy „mikor vegyem be?” Mivel több ezer gyógyszerkészítmény van forgalomban, erre a kérdésre még a gyógyszerész is csak akkor tud pontos választ adni, ha leellenőrzi a betegtájékoztatóban.

Ma minden Magyarországon forgalmazott gyógyszer dobozában található magyar nyelvű betegtájékoztató. Hogy ezeket a tájékoztatókat hogyan kell olvasni és értelmezni, majd egy következő cikk témája lesz. Most a gyógyszerszedés gyakorlatát szeretném körüljárni.

A receptre felírt gyógyszereknél az orvos határozza meg az adagolást, hogy naponta hányszor és hány szemet kell bevenni. A betegtájékoztatóban szereplő adagolási gyakoriság ettől eltérhet, de mindig az orvos utasítása a mérvadó. A vényen azonban az már ritkán szerepel, hogy mely napszakban, és evés előtt vagy evés után vegyük-e be. Miért számít ez? Bizonyos hatóanyagoknak a felszívódása akkor a legjobb, ha üres gyomorba kerülnek, ezért írják azt, hogy étkezés előtt egy órával vegyük be. Más gyógyszereknél közvetlen evés előtt indokolt a bevétel, hogy minél hamarabb megkezdődjön a felszívódás, de ne fejtsen ki káros hatást a gyomor nyálkahártyájára. A készítmények széles körét pedig evés után javasolt bevenni, mert ez a legkedvezőbb a mellékhatások elkerülése végett.

Ez persze elég sok gondot tud okozni, főleg ha valaki többféle orvosságot is szed egyszerre, nagyon nehéz a napi rutinba beépíteni a legoptimálisabb adagolást. A legtöbb probléma a naponta 3X szedendő gyógyszerekkel van. Leggyakrabban antibiotikumok esetében fordul ez elő, és ezeknél a szereknél különösen, de az összes többi naponta 3X adagolandó patikaszernél is az lenne a legjobb, ha 8 óránként történne meg a bevétel.

Napjainkban szerencsére már arra törekednek a gyógyszercégek, hogy olyan készítményeket állítsanak elő, amiket naponta egyszer kell bevenni. Ez megkönnyíti a beteg dolgát, itt már csak arra kell odafigyelnie, hogy mindig, ugyanabban a napszakban vegye be az adott gyógyszert, a javaslat szerint vacsora előtt, vagy reggeli után, esetleg ebéd közben.

A napi egyszeri adagolás persze együtt jár egy olyan „mellékhatással”, hogy a beveendő tabletta meglehetősen nagy, és ez sokszor elborzasztja a pácienseket. Azonban ne felejtsük el, hogy a tájékoztatóban nem véletlenül szerepel az a kitétel, hogy egészben szétrágás nélkül nyeljük le a tablettát egy pohár vízzel.

Minden egyes gyógyszer, egy hosszú kutatási folyamat végeredménye, és ebbe beletartozik nemcsak, a hatóanyag, de a különböző segédanyagok, sőt a tabletta bevonata is, aminek a megbontása jelentős mértékben befolyásolja, hogy a gyógyszer megfelelően tudjon feloldódni, felszívódni, és a hatását kifejteni. És a tudományos kutatásnak a konklúzióit a betegtájékoztatóban találjuk meg, mert egy tablettából csak akkor lesz gyógyszer, ha tudjuk, hogy mire és hogyan kell használni.

dr. Jakabné Varga Cecília