Mérgező füstködben úszik a vidék!
Nincs pontos adat, hogy a kályhák torkán hány mázsa autógumit, bálás ruhát, építési- és bútorlap-hulladékot nyomtak le, de becslések szerint a lakossági hulladék egyharmadát egyszerűen elfüstölik Magyarországon. Miután a szigorú EU-s szabályozásnak köszönhetően az ipari és a közlekedési szennyezők korszerűsítettek vagy kiszorultak, a fűtési időszakban a romló levegőminőségért a lakosság maga felelős. Méghozzá nem is annyira a szegénység, mint a tudatlanság és nemtörődömség miatt.
„A füst körbeveszi a házunkat. Zárt ablakok mellett, leengedett redőnynél is bejön a lakásba, és olyan töménységű, hogy megkeseríti az életünket. A helyi kerületi szakértő nem sok jóval kecsegtetett, mivel az ügy szerinte nem akkora horderejű, hogy foglalkozzanak vele. (…) Mit tudok még tenni? Hogyan bírhatnám rá az hatóságot, hogy foglalkozzanak az én ügyemmel is?”
Ez a segélykiáltás a Levegő Munkacsoport (LMCS) irodájában landolt az idei fűtésszezonban, vagy kétszáz hasonló mellett. Az elvben „tiszta levegőjű” magyar vidéket sok helyen nem csak a rossz minőségű szilárd tüzelőanyagok, a vizes fa és a lignit égetése fojtja füstködbe, mert a legnagyobb egészségügyi és környezeti kockázatot a hulladékok elégetése jelenti. A begyűjtött hulladék mennyiségének változásából levont szakértői becslések szerint a vegyes tüzelésű kályhákban ég el a háztartásokban keletkezett szemét harmada.
A KSH adatai szerint a 3,9 millió magyar háztartás egyharmada használ szilárd fűtőanyagot: évente 1,8 millió tonna fát és 400 ezer tonna szénféleséget, ez utóbbinak háromnegyede lignit. Arról már persze nincs adat, hogy a kályhák torkán hány mázsa autógumit, bálás ruhát, építési- és bútorlap-hulladékot nyomtak le. Ezekről a „bálás ruha égetésre” típusú hirdetések és az ezekhez hasonló bejelentések tanúskodnak:
„A szomszédunk a tél nagy részében többek között műanyag csövekkel fűtött! (…) Elviselhetetlen volt a füst és a szag, amit felénk fújt a szél, beszorult az udvarunkra. Apró koromdarabokkal van tele az ablakpárkány, a kiskert és az udvar!”
„Nem messze egy házban a kazánt építési fahulladékkal fűtik, elviselhetetlen, szúrós, néha fekete füst áramlik ki a kéményből. Többször jártak kint kerületi környezetvédelmi ügyintézők, akik nem jutottak be a házba.”
Magunkat mérgezzük
A levegőszennyezés legsúlyosabb tényezője a kisméretű részecskék (PM10, PM2,5) magas koncentrációja, amelyekhez hozzátapadnak az illegális hulladékégetésből a levegőbe kerülő vegyületek. Lássuk, mifélék ezek!
Régen a lakossági hulladék nagy része viszonylag kis légszennyezéssel elégethető volt, ma viszont szinte mindenben van műanyag, mesterséges, szervetlen anyagok, és ezek elégetése súlyosan mérgező vegyi koktélt juttat a levegőbe – magyarázza Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport levegőszennyezési szakértője. A törvény nem véletlenül fogalmaz egyértelműen: csak kezeletlen fa és szén égethető el a kályhákban. Minden egyéb eltüzelése tilos és ártalmas.
A PET palackok, poliamid tartalmú ruházat égetésekor rákkeltő formaldehid, benzol szabadul fel, az elfüstölt autógumiknál poliaromás szénhidrogének és nehézfémek. Az eltüzelt régi ablakkereteken megmaradt gitt- és festékmaradványok ólom-, kadmium-, higanyvegyületeket tartalmaznak, amelyek mind mérgek, rákkeltő anyagok. A raklapokat rovar- és gombaölő szerekkel kezelik, a festett vagy műgyantával ragasztott fa (OSB, pozdorja, laminált falemez, ablakkeret) égetésekor már kis mennyiségben is mérgező izocianátok, formaldehid, formalin, hangyasav és poliaromás szénhidrogének szabadulnak fel. Izocianát kúszik ki a kéményekből poliuretánt tartalmazó műanyag habok égetésekor is – ez az anyagcsoport okozta közel 5000 ember halálát a világ egyik legsúlyosabb vegyi katasztrófájában az indiai Bophalban.
Száraz fa tüzelésekor a fában levő illó anyagok is elégnek, mert az égés lassú, és mindig van hozzá elegendő levegő. De hulladékégetésnél a szénhidrogének felszabadulása annyira gyors, hogy rengeteg korom keletkezik, és a felsorolt rákkeltő szénhidrogén vegyületek rátapadnak a koromszemcsékre, majd aztán a környéken élő emberek tüdejébe kerülnek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015. áprilisi tanulmánya szerint a légszennyezés miatti halálozások pénzben kifejezhető költségei Magyarországon elérhetik a GDP 19 százalékát. A lakossági fűtés kibocsátása adja az országos 2,5 mikrométer alatti részecskekibocsátás 77 százalékát – így tehát magunkat mérgezzük, tudatlanságból. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2015 novemberében megjelent jelentése szerint Magyarországon évente közel 13 ezer ember (Európában több mint 430 ezer) veszti idő előtt életét a részecskeszennyezés miatt.
http://hvg.hu/gazdasag/20160312_fustkod_szmog_mergezo_hulladek_egetes
„Fűts okosan!”
A légszennyezettség az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázati tényező. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazolta, hogy a légszennyezettség rákkeltő. A WHO szerint 8 halálesetből 1-et a légszennyezés okoz, ezért a levegőminőség javítása, a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése közös érdekünk.
Az elmúlt években elkészített országos légszennyező anyag leltárok adataiból kiderül, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá (közel 70 %-kal). Emellett lényegesen kisebb a hozzájárulása a korábban fő probléma-forrásnak gondolt iparnak (kb. 7 %) és közlekedésnek (kb. 10 %).
Nem mindegy, hogy mivel és hogyan fűtünk.
Amíg a földgáz használata esetén az egészségügyi szempontból legveszélyesebbnek tekintett kisméretű részecske kibocsátás elhanyagolható, ezzel szemben a szilárd tüzelőanyagok elégetésekor nagy mennyiségű károsanyag kerülhet a levegőbe.
A szilárd tüzelőanyagok között is nagy különbségek vannak. Amennyiben szén vagy fa között kell választanunk, inkább a fát preferáljuk. Ha úgy döntünk, hogy a szenet választjuk tüzelőanyagként, gondoljunk arra, hogy az olcsóbb, de rosszabb minőségű (magasabb kéntartalmú) barnaszenek és lignit használata során okozott légszennyezettség is nagyobb.
A fa az emberiség történelmében a legrégebben használt energiahordozók egyike. Amennyiben helyesen használjuk fel a fát otthonunk fűtésére, úgy nem csak kevésbé szennyezzük a levegőt, ill. veszélyeztetjük saját és családunk egészségét, hanem a fűtés költségeit is jelentősen csökkenteni tudjuk.
Ez a honlap segíteni kívánja az érdeklődőt, hogy milyen tüzelőanyagot, milyen módon használjon fűtésre és tippeket ad a környezetszennyező és egészségre ártalmas hatások minimalizálására, továbbá a fűtési kiadások csökkentésére.
Mihalicz Csilla
http://www.futsokosankampany.hu/
Újra itt a tél, nagyon vártuk már jó páran!
Kivételes szépségű és egyedülállóan tartalmas művészeti album jelent meg A Kárpát-medence ősi kincsei (A kőkortól a honfoglalásig) címmel a Magyar Nemzeti Múzeum és a Kossuth Kiadó közös kiadásában. A könyv a Kárpát-medence régészeti gyűjteményeiben fellelhető kincsek legjavát tárja elénk. Mintegy 800 000 esztendő gazdag kulturális és művészeti örökségét mutatja be a ma emberének, és őrzi meg gyermekeink, unokáink számára.
