Sé, Graz – Egy vegán párhoz látogattunk el, Konti Andráshoz és Ferincz Petrához, akiknek 19 hónapos kislánya is növényi alapú étrend szerint táplálkozik.
Tavaly nyáron készült el és télen jelent meg Magyarország első tudományos minőségű közleménye növényi alapú (vegán) étrend témában egy magyar orvosszakmai folyóiratban. A tanulmány a vegánt mint elsődleges megelőző étrendet mutatja be, ezenkívül felfedi az ezzel kapcsolatos fehérje-, vitamin- és ásványianyag-hiányt érintő téveszméket is. Egyes táplálkozáskutatók ugyanis egyebek mellett a B12-vitamin, a vas és a kalcium pótlásának szükségességére hívják fel a figyelmet, és arra, hogy új fehérjeforrásokat kell találnia annak, aki csak növényi eredetű ételeket fogyaszt és kerül minden állati eredetű összetevőt. (Nemcsak a húst és a halat, hanem a tejterméket, a tojást és gyakran a mézet is.)
Tudományos vizsgálódás és a kutatási eredmények további boncolgatása helyett pillantsunk be a Vas megyéből elszármazott, most Grazban élő Ferincz Petra és Konti András, valamint 19 hónapos kislányuk, Anna vegán mindennapjaiba. András harmincéves vegán szakács és hobbipék, Petra két évvel fiatalabb, mindketten hosszú évek óta növényi alapú étrendet követnek.
– Hogyan találtatok rá erre az életformára és mióta éltek így?
András: – Petrával a középiskolában ismerkedtünk meg, akkor én már vegetáriánus voltam. Később ugyanarra az egyetemre jártunk Budapesten – mindketten kertészmérnökök vagyunk. Petra ökológiai gazdálkodásra én a gyógy- és fűszernövényekre szakosodtam. Már akkor utazgattunk együtt külföldre, két nyári szünetünket is Olaszországban töltöttük, ahol családi biogazdaságoknál önkénteskedtünk. Ezeken a helyeken ettük a legfinomabb zöldségeket és gyümölcsöket, és ebben az időszakban kezdtünk átállni teljesen a növényi alapú étrendre. Az egyetem után olyan munkalehetőségeket kerestünk külföldön, ahol mélyebben bele tudtuk ásni magunkat a vegán konyha és életmód fortélyaiba.
A vegán étrendet követők közül sokak életmódbeli választása egy tiltakozásra alapul: az állatokkal való könyörtelen bánásmódot utasítják el. Ami az állati termékeket előállító nagyüzemekben történik, azt én is borzasztónak tartom, és bizony jó lenne, ha ezek részleteiről több tudomása lenne az embereknek, ugyanakkor csak erre a szembenállásra felépíteni egy életmódot felületes és kockázatos lenne.
Petra: – Több, mint tíz éve vagyok vegetáriánus és hat-hét éve vegán. Komoly felnőttkori asztmával küzdöttem, ami 16-17 éves korom körül jelentkezett, amikor még mindent fogyasztottam, főként rengeteg tejterméket. Többszöri kórházi kezelés és rosszullét után, valamint látva a gyógyszereim mellékhatásairól szóló féloldalas tájékoztatót, kezdtem egyre tudatosabban étkezni és fokozatosan elhagyni a tejtermékeket is a hús és a tojás után. A tejtermékek nyálkásítják a tüdőt, és nagyon rossz hatással vannak az asztmásokra. Már évek óta tünetmentes vagyok és gyógyszereket sem szedek.
Petra: – Vegetáriánusok egyik napról a másikra lettünk, a vegánság jóval tudatosabban és lassabban alakult, sok utána olvasással. A finomított cukor elhagyása nehezebb volt, vágytunk az édességre, most viszont már a nagyon édes dolgok egyáltalán nem esnek jól. A sajtot is nehéz volt elhagyni. Elég fittek vagyunk és vékonyak. Nagyon ritkán betegszünk meg, de ilyenkor is gyógyszerek nélkül kúráljuk magunkat. Anna eddig talán egyszer volt beteg, de lehet, hogy csak a foga miatt, mert pár nap alatt átesett rajta gyógyszerek nélkül is.
Egy átlagos napon hogyan, mit és hányszor étkeztek?
A.: – Amennyire a lehetőségeink engedik, közösen készítjük az ételeinket és közösen is fogyasztjuk el őket, számunkra ez egy plusz lelki táplálék. Próbálunk olyan étrendet összeállítani magunknak, amik az életmódunkhoz, az érzelmi igényeinkhez és az alkatunkhoz passzolnak. Ez folyamatos éberséget kíván, ami viszont nem feltétlenül jelent komoly kihívást, ha az ember kerüli a finomított élelmiszerek és az izgató, élénkítő szerek (kávé, üdítőitalok, cigaretta, alkohol stb.) fogyasztását.
Nem használunk táplálék-kiegészítőket és vitaminokat. Egyedül B12-tablettát szedünk egy-kétheti rendszerességgel. Ez az a vitamin, ami az élelmiszerekben nem biztos, hogy megfelelő mennyiségben fordul elő. Anna még szopizik, úgyhogy nála még nem is probléma a B12-vitamin.
P: – Főként gabonákat, zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, algákat és magokat fogyasztunk. Ezeket nagyon változatosan lehet variálni, széles a paletta, és az elkészítésük sem tart félóránál tovább. Előre kell gondolkodnunk, például a hüvelyest be kell áztatni éjszakára. Ugyanígy a gabonákat és a magvakat is be szoktuk áztatni, mert így könnyebben emészthetőek lesznek. Picit időigényesebbek a rakott, sütőben sült dolgok. Mindent itthon csinálunk, kenyeret is hetente többször sütünk kovásszal. Nincs olyan zöldség, amit ne szeretnénk. Anna kedvence most a quinoa, a tofu, a gránátalma, a krumpli, az avokádó, a mazsola és az olívabogyó, de minden mást megeszik ő is, és nagyon jó étvágya van. Nem fogyasztunk állati eredetű és feldolgozott élelmiszereket. Rizsből is csak barna van itthon. Édesítésre rizsszirupot, aszalt gyümölcsöket használunk. Anna is ezeket kapja. Ő egyáltalán nem édesszájú, neki szinte alig édesítünk. Nem eszünk tejet és tojást sem.
Átlagban naponta két-három alkalommal eszünk meleg főtt ételt. Reggelire többnyire kásákat, gyümölcsökkel, aszalt gyümölcsökkel, mandulavajakkal vagy zöldségekkel. Napi szinten iszunk smoothie-t (krémes állagú gyümölcs- vagy zöldségital). Ebédre általában egy fogást eszünk, mondjuk egy krémlevest vagy zöldséges egytálételt, és később uzsonnaidőben még valami nasit, ezt is magunk készítjük. A vacsora zöldséges ragu gabonával. Hiánybetegségek általában azoknál alakulnak ki, akik vegánként is a hús-, és sajtutánzatokat eszik sült krumplival és olajban sült fast foodokkal. Ha valaki egyszerű növényi ételeket fogyaszt, nagy problémák nem lehetnek.
– Térjünk ki Anna étkezési szokásaira. Milyen az ízlése? Van, amivel még nem kínáltátok?
P: – Anna ugyanazt eszi, amit mi, de neki kevésbé sózunk és fűszerezünk. Temphét (fermentált szójakészítmény) és földimogyorót nem eszik még. Nem szeretnénk ráerőltetni ezt a fajta étrendet, életmódot, de úgy hisszük és abban bízunk, hogy a gyerekek mintákat követnek: ha Anna látja, hogy milyen nagy örömmel készítjük együtt az ételeinket, ő is ezt fogja továbbvinni. Amilyen ízeket most megismer és szeret, azokat fogja később is keresni, de biztos, hogy megkóstol majd mást is, nem szeretnénk neki tiltani semmit. Hét hónapos koráig kizárólag anyatejet kapott, utána kezdtük a hozzátáplálást, először zöldségekkel, gabonapépekkel, és jóval később kapott gyümölcsöt is, hogy ne az édesebb dolgokat szokja meg. Nála most a főzés egy külön program, amit nagyon élvez. Szól, ha éhes, vagy már a konyhában keresgél, mondja, hogy főzzünk, sokszor azt is, hogy mit. Ismeri a gabonákat és a zöldségeket, amiket fogyasztunk, néha mutat a nagyszülőknek számukra ismeretlen zöldségeket.
– Hol vásároltok?
P: – Bioboltban és nagyobb szupermarketekben. Ausztriában zöldségek terén ilyenkor télen is elég jó választék.
A: – Szerencsés helyzetben vagyunk, sok terményt kapunk a szüleink, nagyszüleink kertjéből. Szeretnénk magunk is idővel több zöldséget és gyümölcsöt termeszteni. Ez remek kikapcsolódási lehetőség, és egy kisgyereknek is élmény a kertészkedés. A saját paradicsomnál és sárgarépánál finomabb és táplálóbb nincsen.
– Drágább így az élet?
P: – Próbálunk sokat mozogni, sétálni, munkába is biciklivel jártunk. Jelenleg Anna mellett kevés időm jut extra edzésre, heti egyszer szoktunk járni baba-mama pilatesre. A várandósság alatt jógára jártam, András pedig úszni szokott. Az élet drágább, de nekünk ez áll a fontossági sorrend elején, és ez amolyan befektetés is, nem kell költenünk gyógyszerekre.
FEJLŐDÉS CSAK NÖVÉNYI ÉTELEKKEL?
A táplálkozástudósokat foglalkoztatja, hogy csak növényi anyagokból lehet-e fedezni egy fejlődő szervezet igényeit. Az Amerikai Dietetikusok Társasága (ADA) szerint igen: egy jól megtervezett vegán diéta kielégíti a kisgyermekek és fiatalkorúak igényeit, megfelelő fejlődést biztosít, és nem kevésbé egészséges táplálkozás, mint a hús-evő étrend. Ráadásul életünk bármely szakaszában – a terhesség és a szoptatás alatt, a csecsemő-, a gyermek- és a kamaszkorban is megfelelő. Megváltozott élettani állapotban szükséges lehet bizonyos kiegészítés, tehát terhesség, szoptatás esetén a D- és B12-vitamin pótlása, öt év alatti gyerekek esetén pedig ügyelni kell a megfelelő kalória-bevitelre, esetleg pluszban vasra és D-vitaminra lehet szükség.
Tóth Kata
Forrás: vaol.hu
© Copyright 2016 by ViszkY Sé digitális emlékezete. - Adatvédelem
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.