Hõsök napja

Május utolsó vasárnapján országszerte megemlékezéseket tartottak. Ma a szentmisét követõen mi is megemlékeztünk azokról a magyar katonákról, akik az Árpád-kortól kezdve, Sye Mihályon és a Hunyadiakon át, az elsõ és a második világháború idején és egészen napjainkig megvédték és megvédik a hazát a külsõ ellenségtõl. 100 esztendeje tört ki a nagy háború, és csak 70 éve volt, hogy német katonákat szállásoltak el a faluban, csak hetven éve volt, hogy 18 légitámadást intéztek a szomszédos város ellen. Sének is vannak hõsei. Falunknak az I. világháborúban 7 halottja volt. A II. világháborúban 11-en estek el. A Don-kanyarban legalább négyen vesztették életüket. Az 1917-es VIII. törvény kimondta, hogy minden községnek, városnak méltó emléken kell megörökíteni mindazok nevét, akik életüket áldozták a veszélyben forgó haza védelmében. Sében is van emlékmû az ÖrökSÉgünk Alapítványnak köszönhetõen. A fekete felkiáltójel idén a templomfelújítással egy idõben megtalálta helyét, felemelték a földrõl. Köszönet a kõ beszerzését támogató családnak! Sé hõsi halottai és áldozatai: I. világháború: Kecskés János, Rozmán Ferenc, Rozmán János, Rozmán József, Szakály Ferenc, Szakály József, Treplán Kálmán. II. világháború: Baricza Gyula, Baricza József, Bokor István, Horváth György, Kreuz Róza, Szakály Imre, Szakály János, Varga Lajos, Viszked Ferenc, Viszked Kálmán és Zsolnai Ferenc. Héjjas István versébõl idézünk: „Hozzuk haza emléküket, idegenben nyugszanak õk, apák, testvérek, hû szeretõk. Úgy mentek el, mint hõs daliák, becsülettel küzdõ bátor katonák. Gyilkos háborúban ontották vérüket, jeltelen sírhalom takarja testüket. Fölöttük dübörögve süvít a szél, a fú, fa, a nádszál suttogva beszél. Idegen a zúzmara, másként hull a köd. A föld is távoli, mi titeket beföd. Hazavágytak õk mindannyian, ölelni szeretteiket ismét boldogan. Zárjuk szívünkbe halott hõseinket, hozzuk honunkba örök emléküket!” A megemlékezés koszorúit az obeliszknél az önkormányzat képviseletében Sörös István polgármester és Viszkedné Gyürüs Mária alpolgármester, az egyházközség képviseletében Kiss György világi elnök, az ÖrökSÉgünk Alapítvány részérõl pedig Pezenhófer György alapító tag, valamint Poór Sarolta helyezték el. Az emlékezésen részt vettek a 11-es lovas huszár hagyományõrzõk két fõvel. Szenteleki Barnabás pedig Gallay Heroikus etûdjébõl adott elõ részletet. Barnabás az egyik hõs kései leszármazottja. Május utolsó vasárnapján országszerte megemlékezéseket tartottak. Ma a szentmisét követõen mi is megemlékeztünk azokról a magyar katonákról, akik az Árpád-kortól kezdve, Sye Mihályon és a Hunyadiakon át, az elsõ és a második világháború idején és egészen napjainkig megvédték és megvédik a hazát a külsõ ellenségtõl. 100 esztendeje tört ki a nagy háború, és csak 70 éve volt, hogy német katonákat szállásoltak el a faluban, csak hetven éve volt, hogy 18 légitámadást intéztek a szomszédos város ellen. Sének is vannak hõsei. Falunknak az I. világháborúban 7 halottja volt. A II. világháborúban 11-en estek el. A Don-kanyarban legalább négyen vesztették életüket. Az 1917-es VIII. törvény kimondta, hogy minden községnek, városnak méltó emléken kell megörökíteni mindazok nevét, akik életüket áldozták a veszélyben forgó haza védelmében. Sében is van emlékmû az ÖrökSÉgünk Alapítványnak köszönhetõen. A fekete felkiáltójel idén a templomfelújítással egy idõben megtalálta helyét, felemelték a földrõl. Köszönet a kõ beszerzését támogató családnak! Sé hõsi halottai és áldozatai: I. világháború: Kecskés János, Rozmán Ferenc, Rozmán János, Rozmán József, Szakály Ferenc, Szakály József, Treplán Kálmán. II. világháború: Baricza Gyula, Baricza József, Bokor István, Horváth György, Kreuz Róza, Szakály Imre, Szakály János, Varga Lajos, Viszked Ferenc, Viszked Kálmán és Zsolnai Ferenc. Héjjas István versébõl idézünk: „Hozzuk haza emléküket, idegenben nyugszanak õk, apák, testvérek, hû szeretõk. Úgy mentek el, mint hõs daliák, becsülettel küzdõ bátor katonák. Gyilkos háborúban ontották vérüket, jeltelen sírhalom takarja testüket. Fölöttük dübörögve süvít a szél, a fú, fa, a nádszál suttogva beszél. Idegen a zúzmara, másként hull a köd. A föld is távoli, mi titeket beföd. Hazavágytak õk mindannyian, ölelni szeretteiket ismét boldogan. Zárjuk szívünkbe halott hõseinket, hozzuk honunkba örök emléküket!” A megemlékezés koszorúit az obeliszknél az önkormányzat képviseletében Sörös István polgármester és Viszkedné Gyürüs Mária alpolgármester, az egyházközség képviseletében Kiss György világi elnök, az ÖrökSÉgünk Alapítvány részérõl pedig Pezenhófer György alapító tag, valamint Poór Sarolta helyezték el. Az emlékezésen részt vettek a 11-es lovas huszár hagyományõrzõk két fõvel. Szenteleki Barnabás pedig Gallay Heroikus etûdjébõl adott elõ részletet. Barnabás az egyik hõs kései leszármazottja.