Gyógyszert a gyógyszertárból
Mint a múlt havi cikkben is írtam, egy gyógyszert akkor lehet eredményesen ”gyógyító szerként” használni, ha a gyógyhatású anyag mögött ott van az információ is. Az optimális hatáshoz ugyanis tudni kell, hogy mennyit vegyünk be belőle, és naponta hányszor. Lényeges, hogy mire kell odafigyelni, mely társbetegségek esetén nem alkalmazható, mik lehetnek a mellékhatásai és mik a túladagolás tünetei.
Gyógyszerészként fontosnak tartom a páciensek tájékoztatását arról, hogy mit is jelent az, ha valamit gyógyszernek nevezünk, gyakran elhangzó kérés ugyanis a gyógyszertárban, hogy adjunk valamit a bajára, de ne gyógyszert.
Sokan azt gondolják, hogyha valamilyen gyógyhatású készítményt fogyasztanak, annak kevesebb a mellékhatása, mint a gyógyszereknek. Márpedig fontos azt tudni, hogy bármely, a testünkbe bevitt anyag, akár egy hétköznapi étel is okozhat problémát adott esetben.
Mi különbözteti meg tehát a gyógyszert a gyógyhatású készítménytől?
A gyógyszerek tartalmaznak hatóanyagot és segédanyagokat. A hatóanyag felelős a hatás létrehozásáért, és közvetlen módon befolyásolják a szervezet működését. Nagy mennyiségben gyakran méregként hatnak. A segédanyagokra azért van szükség, hogy megfelelő gyógyszerformában tudjuk adagolni a hatóanyagot. A segédanyagoknak az esetek nagy részében nincs hatása az ember szervezetére.
Magyarországon csak az forgalmazhat gyógyszert, akinek van forgalomba hozatali engedélye az Országos Gyógyszerészeti Intézettől (OGYI). Az engedélyt pedig csak akkor adják ki, ha a kérelmező csatolja az összes vizsgálat eredményét,amely igazolja a készítmény HATÉKONYSÁGÁT, MINŐSÉGÉT ÉS BIZTONSÁGOSSÁGÁT.
A nem gyógyszerként törzskönyvezett gyógyhatású szerek is rendelkeznek engedéllyel, de itt nincsenek olyan szigorú feltételek, mint a gyógyszerek esetében. Általában csak az ártalmatlanságot kell igazolni, de a gyógyszerekkel ellentétben NINCS HATÓSÁGILAG ELLENŐRIZVE a készítmény hatékonysága és biztonságossága sem.
Ezért én a magam részéről inkább gyógyszert választok, ha szeretnék minél hamarabb meggyógyulni, mert igaz, hogy a betegtájékoztatóban elolvashatom a sok lehetséges mellékhatást, de bizonyos lehetek felőle, hogy ezeket a gondos hosszú évekig tartó vizsgálatok során jegyezték fel. A gyógyhatású készítményeknél igaz hogy nincs mellékhatás lista, de jól ismert, hogy aminek nincs mellékhatása, annak hatása sincs. És ez még talán a jobbik eset. Rosszabb, amikor ellenőrizetlen hatóanyagot tesznek bele.
Amitől pedig mindenképpen óvnék mindenkit, az az,hogy engedéllyel nem rendelkező csodaszerekkel kúrálja magát. Az interneten vásárolható „mindent gyógyító szerek” csak a pénzt csalják ki a zsebünkből. Itt is az a véleményem, hogy az még csak a jobbik eset, ha hatóanyag nélküli szert veszünk, de sajnos gyakran súlyos egészségkárososodást is okoznak ezek a „gyógyszerek”. Ma a világban virágzik a gyógyszerhamisítás. Az interneten nemcsak csodaszereket árusítanak, de kaphatóak „potom” pénzért az orvosunk által felírt gyógyszerek is. Itt sem lehet eldönteni, hogy mi a rosszabb, az hogy kapunk egy üres tablettát, vagy egy szennyezett hatóanyaggal töltött zuglaborban készített „orvosságot”.
A gyógyszertárak azonban csak folyamatosan ellenőrzött forrásból származó készítményeket árusítanak, ezért biztonságunk érdekében tartsuk magunkat a régi szlogenhez: Cipőt a cipőboltból, gyógyszert a gyógyszertárból!
Dr. Jakabné Varga Cecília