Szombaton rendezte meg az önkormányzat hagyományos idősek napi programját. Nagy öröm, hogy sokan elfogadták a meghívást, így hamar benépesült a Faluház.
Sörös István polgármester köszöntőjében megemlékezett a korábbi idősek napjáról. Azokról, akik a korábbi fényképeken még láthatók, de ma már nem lehetnek velünk. Fontosak a találkozások, a beszélgetések, az egymás felé fordulás. Ilyenkor adódik össze a sok egy. Ki innen, ki onnan érkezik, de egy ponton találkozunk. Ilyenkor éljük meg, hogy egy közösséghez tartozunk.
Az idősek napi rendezvény mindig valamely jeles eseményhez kapcsolódik, most Márton napjára esett a választás. A szolgálatkész Márton élete az adásról, mások megsegítéséről szólt. Ő volt a hiányzó hős, akinek alakját számos legenda őrzi.
Az idősebbek is hősök, nagy csaták hősei. Munkájuk által épült a jelen. Nem hullottak ölükbe a javak, értékelik mindazt, amiért megküzdöttek. Az idősek a jelen hiányzó hősei, mindig lehet hozzájuk fordulni, kérni, kapni. Talán ezért nincs soha idejük az időseknek.
Az ajándék mellé egy meglepetés is járt. A falu hatszáz évvel ezelőtt élt lovagjának, egy másik hősnek, Sye Mihálynak mézeskalácsba álmodott figuráját is megkapta minden vendég.
A műsort a Faluház vezetője, Scháb Eszter szerkesztette. Séi fiatalok szórakoztatták a nagyérdeműt. Felléptek kötélugróink, a Gyurkó lányok és Fritz Viktória; Simon Soma verselt; Horváth Zoltán hegedűlt tanára, Poór Katalin kíséretében; Fehér Virág Szent Mártonról énekelt, testvérével, Leventével népi táncot is roptak; a séi Csillagvirág Citerazenekar ismét megénekeltette a közönséget; Veres Michaéla énekével lopta magát a szívekbe, a Szabó-Rácz lányok (Johanna, Heléna és Eliza) bájos verseket szavaltak; világbajnok táncosaink: Nagy Réka és Krizsán Dominik társastánccal kápráztattak el.
A vacsorát, mint mindig, Pappné Kati főzte. Orsós Ferenc (Zsiga) és Bogdán Rozália szolgáltatták éjszakába nyúlóan a talpalávalót.
