Bamako kaland 1. Az elhatározás

Rövid beharangozó és szünet után ezzel a cikkel elindul a Bamako kaland cikksorozat, ami egészen a rally végéig, illetve a februári Demizson Klubban tartandó élménybeszámolóig tart.
A tervek szerint hetente adunk bepillantást abba a felkészülésbe, felkészítésbe, ami az elmúlt idoszakokban a séi Pusztai Lászlóra és társára várt és meroben mássá tette a hétköznapokat. Kronológiai sorrendben az alábbi cikkek jelennek meg:

Bamako kaland 1. „Az elhatározás”

Bamako kaland 2. „A párválasztás, technikai felkészülés” (a jövo héten)

Bamako kaland 3. „A Bamako challenger” (karácsony hetében)

Bamako kaland 4. „Az utolsó simítások, számvetés” (január elso hetében)

Bamako kaland 5. „A visszaszámlálás” (az indulás hetében)

A képek megtekínthetok a galériában!

A teljes hír elolvasásához kattints a részletekre!

Kedves Barátaim, tisztelt Hölgyeim és Uraim! 

Rövid beharangozó és szünet után ezzel a cikkel elindul a Bamako kaland cikksorozat, ami egészen a rally végéig, illetve a februári Demizson Klubban tartandó élménybeszámolóig tart.
Terveim szerint hetente adnék bepillantást abba a felkészülésbe, felkészítésbe, ami az elmúlt idoszakokban várt ránk és meroben mássá tette a hétköznapokat. Kronológiai sorrendben az alábbi cikkek jelennek meg:

Bamako kaland 1. „Az elhatározás”, ezt követi, 

a jövo héten: 2. „A párválasztás, technikai felkészülés” 
karácsony hetében: 3. „A Bamako challenger”
január 4-i héten: 4. „Az utolsó simítások, számvetés” 
az indulás hetében: 5. „A visszaszámlálás” 

A verseny kezdetétol, a verseny helyszínérol heti 2-3 alkalommal jelentkeznénk rövid telefonos, esetleg internetes tudósítással, ide a télbe varázsolva afrikai megtapasztalásainkat, negatív és pozitív élményeinket. 
Ha lehetoségeink engedik, akkor a szöveges beszámoló mellé képes beszámoló is lesz, de ha nem, akkor az élménybeszámoló alkalmával ezt pótoljuk. 
Egyébként az út során videó naplót készítünk, és ha a technika nem tréfál meg bennünket, akkor a résztvevok egészen Budapesttol Bamakoig élvezhetik képsorainkat, és a hozzá kapcsolódó élménybeszámolót a Demizson Klubban. 

Illene néhány szót szólnom magamról, de ezt most elhalasztom a személyes bemutatkozás alkalmára, mivel akkor várhatóan azokkal találkozhatok, akik kíváncsiak a kaland eseményeire, ez által talán rám is. Elöljáróban csak annyit, hogy 10 éve lakom családommal Sében és a munkám jellegbol adódóan rengeteget utazom az országban. 
Gondolhatnánk, hogy a sok utazásba belefáradva az ember nem kívánkozik közel 9.000 km-t zötykölodni egy nem túlságosan kényelmes, öreg autóban. 
De mégis! Miért? Azért, mert az álmok és a kalandvágy mindig is erosebb volt bennem, mint az azzal kapcsolatos kihívások fáradságai és terhei. 
Egyébként is, ki ne álmodozott volna – foleg a férfiak közül – arról, hogy egyszer beül egy bazi nagy terepjáróba és elmegy a Dakarra? Ez korábban elérhetetlen volt, de mindent megváltoztatott a Bamako. 
Populárissá tette a terepjárós afrikai utazást, és az is kedvet adott, hogy nem fölöslegesen pöfögünk el több száz liter gázolajat a környezetet szennyezve, mert Afrika útjain és Maliban némi adománnyal segítségére lehetünk azoknak az embereknek, akik a Földön a legszegényebb körülmények között élnek…

Na, de hogyan indult a dolog? Mint derült égbol a villámcsapás. 
Egy ködös, huvös – talán másnapos – vasárnap reggelen kávézgattunk a feleségemmel, és éppen – más nem lévén – a nagysikeru Blikk újságot lapozgattam, ahol arról számoltak be, hogy Fábry Sándor elindult a Bamako rallyn egy mentoautóban utazva.
„Irigylem ezt a Fábryt, meg a résztvevoket!” – szóltam. Remek dolog lehetett néhány nappal ez elott elindulni, innen a hideg télbol és most a Nyugat-Szaharában autózgatni az Atlanti-óceán partján…

„Menj el Te is jövore, ha van kedved! Elengedlek! – a Feleségem szavai voltak. 
Ezek azok a pillanatok, amikbe bele lehet és kell is kapaszkodni. Nem kell megerosítést várni. Be kell kebelezni az Élet Nagy Lehetoségét, amire immáron hitvesi beleegyezés került.  
Azonnal elhagyott a téli depresszióm, és gondolatban megszerveztem, apró részletekig összeraktam mindent, ami az elutazáshoz kell. Persze ennek legnagyobb része a megvalósítás szakaszában megdolt. 

Érdekes módon ezekbol a percekbol egy képkocka makacsul rögzült, ez az a pillanat, amikor majd felállunk a rajtdobogóra és megkapjuk az indulás jelét.

Ebben a néhány percben kapjuk meg a lehetoséget arra, hogy hátrahagyjuk mindazt, ami a hétköznapjain nyugjeit jelentik, azokat a dolgokat, amit szívesen itt hagy az ember. 
Mindenkinek vannak ilyenek, ezek a dolgok egy elhatározással, egy cél kituzésével ideiglenesen vagy ritkább esetben véglegesen hátrahagyhatók. Ez persze nem csak a Bamako rally által nyújtott lehetoség, ez a lehetoség ott van mindenkinek az életében, talán drágábban, talán olcsóbban, talán csak karnyújtásnyira. Ezt mindenki maga tudhatja, de biztos vagyok benne, ha tunodik rajta, megtalálja. 
Persze bátorság kell hozzá, mert a megszokottól eltéroen változást, változtatást jelent, ja és nem másnak, neked kell megcsinálnod!

Ez a kép az óta is megvan. Azokban a percekben, amikor tornyosulnak a gondok, gondolatban eloveszem és átgurulok a másik oldalra, ahol a gond már távolabbról szemlélheto, könnyebben elviselheto, megoldható. Elkalandoztam. A kérdés az, hogy… 

Mikor indul a Bamako futam?

Nos, semmiképpen nem a rajt idopontjában. A Bamako futam a szilárd elhatározással kezdodik, amikor az ember egy ködös, hideg januári napon, vagy egy forró nyári délutánon, vagy bármikor, úgy dönt, hogy részt vesz a következo évi versenyen. Innentol a futam résztvevoje, minden nap minden órájában. 
Igen, éjszaka is, különösen a rajt közeledtével, és az oltások mellékhatásaként jelentkezo lázálomban megjeleno fehértigrissel történo viaskodás során.
Hogy miért? 

Hát azért, mert ettol a perctol elkezdodik a felkészülés. Annak, aki még nem vett részt a versenyen, nincs egy alkalmas 4×4-es terepjáró a garázsában, nincs adományoktól roskadozó padlása, nincs összekészítve egy remek túlélo felszerelés az eloszobában, és nem oltatta be magát csupán kedvtelésbol, hastífusz, malária, hepatitisz és társai ellen, akkor ezekkel számolnia kell.

Pusztai László

Folyt. köv…