A Sye nemzetség tagjainak híres-neves cselekedetei I.
„Csínytevések” – A sötét oldal Ezzel az összeállítással egyáltalán nem az a célom, hogy a Sye nemzetség nimbuszát csorbítsam, pusztán a történelmi hûség kedvéért állítottam össze ezt a kis írást. Ígérem lesz „második rész” is a „jeles cselekedetekrõl”. Tán a címerszerzõ Sye Mihály õsünk fia lehetett ama János, akit Thelekesi István Vas vármegye megye alispánja bevádolt a megye szolgabírái és nemesei elõtt az 1436. május 1-én kelt eredetiben fennmaradt megyei jegyzõkönyv tanúsága szerint (DL 92856;ISIS: 84964). Történt ugyanis hogy õt, amikor Bécsbõl hazafelé tartott Gersei László, Zala és Vas megyék comese részére vásárolt dolgokkal, Ablanch possessiónál (Ablánc) az általa név szerint felsorolt rablók megtámadták és a nála levõ dolgokat tõle elvették és meg akarták ölni. Az egyik támadót, Sye-i Jánost, aki csak alkalmilag, talán éppen egy vásár kapcsán fordult meg Szombathelyen, el is fogta jóval az eset után. Sye János nemes ember volt, – mint neve mutatja, a közeli Sé-ben volt birtokos , így a szolgabírák és nemesek ezt 25 nemes eskütárssal leteendõ esküre ítélték arra vonatkozólag, hogy sohasem volt rabló. Gondolom, le is tették az esküt kéz-kezet mos alapon. Rosszabbul járt Winche Balázst, aki az alispánt hamis bírónak nevezte, ezért nyelve váltságára, azaz 25 márka dénár büntetésre ítélték. Sye Jánoson és Winche Balázson kívül társaikat, mint tetteseket ítélték el. (Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)). Az eset kapcsán arra is fény derül, hogy az elõkelõ nemesek, már akkor is külföldrõl szerezték be a kurrens portékákat, s hogy akkor sem létezett „örök harag”, mivel, mint késõbb látni fogjuk Sye János atyafia Lóránd, Gersei Petõvel követte el garázdaságait. Sey Gábor Az írás további része honlapunkon a Cikkek között olvasható a Sey család címû rovatban. „Csínytevések” – A sötét oldal Ezzel az összeállítással egyáltalán nem az a célom, hogy a Sye nemzetség nimbuszát csorbítsam, pusztán a történelmi hûség kedvéért állítottam össze ezt a kis írást. Ígérem lesz „második rész” is a „jeles cselekedetekrõl”. Tán a címerszerzõ Sye Mihály õsünk fia lehetett ama János, akit Thelekesi István Vas vármegye megye alispánja bevádolt a megye szolgabírái és nemesei elõtt az 1436. május 1-én kelt eredetiben fennmaradt megyei jegyzõkönyv tanúsága szerint (DL 92856;ISIS: 84964). Történt ugyanis hogy õt, amikor Bécsbõl hazafelé tartott Gersei László, Zala és Vas megyék comese részére vásárolt dolgokkal, Ablanch possessiónál (Ablánc) az általa név szerint felsorolt rablók megtámadták és a nála levõ dolgokat tõle elvették és meg akarták ölni. Az egyik támadót, Sye-i Jánost, aki csak alkalmilag, talán éppen egy vásár kapcsán fordult meg Szombathelyen, el is fogta jóval az eset után. Sye János nemes ember volt, – mint neve mutatja, a közeli Sé-ben volt birtokos , így a szolgabírák és nemesek ezt 25 nemes eskütárssal leteendõ esküre ítélték arra vonatkozólag, hogy sohasem volt rabló. Gondolom, le is tették az esküt kéz-kezet mos alapon. Rosszabbul járt Winche Balázst, aki az alispánt hamis bírónak nevezte, ezért nyelve váltságára, azaz 25 márka dénár büntetésre ítélték. Sye Jánoson és Winche Balázson kívül társaikat, mint tetteseket ítélték el. (Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)). Az eset kapcsán arra is fény derül, hogy az elõkelõ nemesek, már akkor is külföldrõl szerezték be a kurrens portékákat, s hogy akkor sem létezett „örök harag”, mivel, mint késõbb látni fogjuk Sye János atyafia Lóránd, Gersei Petõvel követte el garázdaságait. Sey Gábor Az írás további része honlapunkon a Cikkek között olvasható a Sey család címû rovatban.