A globális faluban
Globális falu – biztos hallották ezt a kifejezést, fõleg olyan helyzetekben, amikor valaki azt próbálja sugallni nekünk, magyaroknak, hogy ma már mennyire „egységes” a világ. Hogy napról napra tûnnek el a különbségek, hogy lassan ugyanolyan lesz az élet mindenhol a Földgolyón. Globális falu – biztos hallották ezt a kifejezést, fõleg olyan helyzetekben, amikor valaki azt próbálja sugallni nekünk, magyaroknak, hogy ma már mennyire „egységes” a világ. Hogy napról napra tûnnek el a különbségek, hogy lassan ugyanolyan lesz az élet mindenhol a Földgolyón. Ugyanazokat a tévémûsorokat nézzük, ugyanazokért a sztárokért rajongunk, ugyanolyan telefonokat szeretnénk, ugyanolyan törvényeket, szabályokat, autót, életet… Sorolhatnám hosszasan. El is hisszük ezt szerintem sokan, mert Magyarországon ilyesmiket hallva mi mindig Európa és a Nyugat felé tekintünk. Pedig ez hiba, de legalábbis tévedés. Valójában egyáltalán nem létezik az úgynevezett globális falu. Ha a Föld hétmilliárdos lakosságát egyetlen százfõs faluba sûrítenénk, akkor ugyanis abban közel sem lenne egység. Ott szerintem mi, állandóan panaszkodó magyarok, svájcifrank-hitelestül, uniós átlag alatti fizetésestül aligha szeretnénk lakni. Kezdjük mindjárt azzal, hogy csak tíz embernek lenne számítógépe a százból. A falu fele analfabéta lenne, és csak 25-nek lenne hûtõszekrénye, abban elég élelme és közben minden évszaknak megfelelõ ruha a szekrényében. A Föld arányait levetítve erre a száz emberre, 30 kereszténnyel találkoznánk a faluban, és 11 homoszexuálissal. Nyolcvanan egyébként düledezõ viskóban élnének, vagyis csak húsznak lenne a mi normáink szerint „normális” lakása. Valahol a falu szélén lenne ugyan egy bank, de csak nagyon messze, mert alig használná bárki is, hiszen a százfõs településen összesen nyolc embernek lenne bankszámlája, és azok közül is csak négynek lenne több pénze a bankban, mint amennyit a következõ hónapban elkölt… Ebben a globális faluban hat emberé lenne a vagyon kétharmada, és közülük is az egyik, a leggazdagabb amerikai lenne… Forrás: www.metropol.hu/ Frei Tamás