Mi a közös az Írottkõ kilátó és a séi templom történetében?
Az Írottkõ (németül Geschriebenstein, azaz Megírt kõ)) a Kõszegi-hegység és egyben a Dunántúl legmagasabb, 883 méteres pontja. Magyarország legmagasabb hegycsúcsai között ezzel a 43. Elsõ említése a 14. századból származik. Akkoriban Fenyõhegyként emlegették. A 17. században a Szálkõ nevet kapta a csúcs. A mai Írottkõ nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány-Esterházy határ feliratozott határkövérõl kapta. Az elsõ kilátót 1891-ben állították ide a Kõszegi Turista Egyesület tagjai. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. A trianoni osztrák-magyar határ az 1913-ban épült kõkilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkõ is jelzi. A kilátó bejárata az osztrák oldalon van. A vasfüggöny idején a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte és osztrák oldalon hagyta, látogatása is csak onnan történhetett. Az egykor gondozott országhatárt a sarjadásból megerõsödött és felnõtt nyírfaerdõ jelöli már csak. 2009-ben a megrongálódott kilátót lezárták, majd felújítást követõen 2010. július 21-tõl ismét látogathatóvá vált. A hegytetõn épült kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetõk a bevésett C B E betûk, melyek egykor a Batthyány és az Eszterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana). Az 1913 ban épült Írottkõ-kilátó (1909-ig Árpád-kilátó) egyszerre két ország területén fekszik, Magyarország és Ausztria irányából egyaránt megközelíthetõ. Tetejérõl pazar kilátásban lehet részünk, jó idõ esetén akár a Fertõ-tóig és a Balatonig is ellátni. A 2010-ben felújított kilátó ingyenesen látogatható. Forrás: www.vaskarika.hu Megoldás: Mindkét épület munkálatait Varga József rohonci építõmester irányította. Az Írottkõ (németül Geschriebenstein, azaz Megírt kõ)) a Kõszegi-hegység és egyben a Dunántúl legmagasabb, 883 méteres pontja. Magyarország legmagasabb hegycsúcsai között ezzel a 43. Elsõ említése a 14. századból származik. Akkoriban Fenyõhegyként emlegették. A 17. században a Szálkõ nevet kapta a csúcs. A mai Írottkõ nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány-Esterházy határ feliratozott határkövérõl kapta. Az elsõ kilátót 1891-ben állították ide a Kõszegi Turista Egyesület tagjai. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. A trianoni osztrák-magyar határ az 1913-ban épült kõkilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkõ is jelzi. A kilátó bejárata az osztrák oldalon van. A vasfüggöny idején a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte és osztrák oldalon hagyta, látogatása is csak onnan történhetett. Az egykor gondozott országhatárt a sarjadásból megerõsödött és felnõtt nyírfaerdõ jelöli már csak. 2009-ben a megrongálódott kilátót lezárták, majd felújítást követõen 2010. július 21-tõl ismét látogathatóvá vált. A hegytetõn épült kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetõk a bevésett C B E betûk, melyek egykor a Batthyány és az Eszterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana). Az 1913 ban épült Írottkõ-kilátó (1909-ig Árpád-kilátó) egyszerre két ország területén fekszik, Magyarország és Ausztria irányából egyaránt megközelíthetõ. Tetejérõl pazar kilátásban lehet részünk, jó idõ esetén akár a Fertõ-tóig és a Balatonig is ellátni. A 2010-ben felújított kilátó ingyenesen látogatható. Forrás: www.vaskarika.hu Megoldás: Mindkét épület munkálatait Varga József rohonci építõmester irányította.