Gyereknapra

Május utolsó vasárnapja a gyerekeké. Hivatalosan. Gyerekeink azonban gondoskodnak arról, hogy minden nap az övék legyen, amennyire csak lehet. Ilyenkor minden településen megnyílnak a kultúrházak, az iskolaudvarok, színes programokat szerveznek az óvodák. Érezzük, hogy mégis valami plusz szükségeltetik, hogy gyermekünk jól érezze magát. Ha visszagondolok saját gyerekkoromra, nem emlékszem közös gyereknapi programokra falunkban. Szüleink megleptek bennünket ajándékokkal: „Tessék, ez a tiéd, gyereknapra!” De közös program nem volt. 1990-ben az akkori Séi Baráti Kör rendezett elõször talán gyereknapot. Játékos sorversenyekkel vártuk a gyerekeket, lovagolhattak is, tábortüzet is akartunk, de azt elmosta az esõ. A gyereknapból faludélután, abból pedig falunap lett. A falunap ideje átvándorolt a nyár végére, eltávolodott a gyereknaptól. Tegnap volt gyereknap, egy különleges alkalom miatt is: megújult a játszótér. „Nincs egy, hely, nincs egy hely, nincs egy hely… – énekelte a Piramis együttes valamikor. Ezt ismerte fel az ÖrökSÉgünk Alapítvány 2004-ben. A múltban az alapítvány vállalta magára a játszótér kialakítását. Díszítették, tujákkal ültették körbe, társadalmi munkát végeztek. A fák megnõttek, a játszótér játékai is megkoptak kissé. Léte is megkérdõjelezõdött, hiszen nem az lett a lényeg, hogy a gyermek játsszon, hanem hogy a játékok megfeleljenek az európai elõírásoknak. Játszótér, hely pedig kell! 1400 fõs falunkban csaknem 40 gyermek óvodás korú, iskolába több mint 100 tanuló jár. Közösség ott alakulhat ki, ahol rendszeresen találkozhatnak egymással a kortársak, a szülõk. Nem véletlen, hogy a 70-es évek Ifjúsági Klubjának tagjaiból lettek a falu késõbbi vezetõi. A jövõt építjük, ehhez kell ez a játszótér is, ez a hely. Szabó Magda mondta: „Azt hiszem, gyereket nevelni csak úgy lehet, ha az ember megtiszteli azzal, hogy komolyan veszi.” Vegyük komolyan a felnövekvõ generációt, gyerekeinket! Ebben a törekvésben példaértékû Horváth László önkormányzati képviselõ kezdeményezése. Elhatározta, hogy a már meglévõ játszóteret kibõvíti, korszerûsíti, biztonságosabbá teszi gyermekeink és az õket kísérõ szülõk örömére. Mint minden nagy munkához, ehhez is forrásra volt szükség. Képviselõ úr nem vette fel a képviselõi munkához járó tiszteletdíját, két évi keretét szánta e célra. Az éves költségvetés tervezésekor jelentette be szándékát. Kezdeményezéséhez csatlakozott Janzsó László önkormányzati képviselõ, volt polgármester, aki 2011. évi képviselõi keretét adta a játszótérhez, dr. Szerb János tavaly is és ebben az évben is zöld zsákkal látja el a lakosságot, mert nem veszi fel képviselõi keretét. 2012. évi maradék összegét ajánlotta fel a játszótér felújítására. Wiktoráné Németh Klára címzetes fõjegyzõ is anyagilag támogatta a nemes célt. A játékvásárláshoz, eszközökhöz, munkához lett tehát pénzügyi keret. A játékok beszerzését, leszállítását, a munkálatok levezénylését Horváth László vállalta jó gazdaként magára. Mert nem csak az ötlet kell. Az ötleteket meg is kell valósítani. A tervek realizálása a fáradságos, a munka. A jó munkához idõ kellett és munkás kéz. Segítettek az önkormányzat fizikai dolgozói, a Vízügy által felvett közfoglalkoztatottak, valamint az április 13-án megtartott társadalmi munka résztvevõi. A játszótér biztonságos használatára felhívó táblákat önkormányzatunk finanszírozta. A kezdeményezést, a támogatást, az elvégzett munkát Sé község lakói, gyermekei nevében köszönöm! Ihász Gábor énekes dala jutott eszembe a nap kapcsán: „Bár mondják, múlnak a gyermekévek, nincs visszaút, új mesék nem várnak reánk. Van mégis csillagfényû álomvilág”, de azt gyerekeinkkel közösen álmodjuk tovább! A játszóteret átadjuk: Tessék, ez a tiétek gyermeknapra! Sörös István polgármester Május utolsó vasárnapja a gyerekeké. Hivatalosan. Gyerekeink azonban gondoskodnak arról, hogy minden nap az övék legyen, amennyire csak lehet. Ilyenkor minden településen megnyílnak a kultúrházak, az iskolaudvarok, színes programokat szerveznek az óvodák. Érezzük, hogy mégis valami plusz szükségeltetik, hogy gyermekünk jól érezze magát. Ha visszagondolok saját gyerekkoromra, nem emlékszem közös gyereknapi programokra falunkban. Szüleink megleptek bennünket ajándékokkal: „Tessék, ez a tiéd, gyereknapra!” De közös program nem volt. 1990-ben az akkori Séi Baráti Kör rendezett elõször talán gyereknapot. Játékos sorversenyekkel vártuk a gyerekeket, lovagolhattak is, tábortüzet is akartunk, de azt elmosta az esõ. A gyereknapból faludélután, abból pedig falunap lett. A falunap ideje átvándorolt a nyár végére, eltávolodott a gyereknaptól. Tegnap volt gyereknap, egy különleges alkalom miatt is: megújult a játszótér. „Nincs egy, hely, nincs egy hely, nincs egy hely… – énekelte a Piramis együttes valamikor. Ezt ismerte fel az ÖrökSÉgünk Alapítvány 2004-ben. A múltban az alapítvány vállalta magára a játszótér kialakítását. Díszítették, tujákkal ültették körbe, társadalmi munkát végeztek. A fák megnõttek, a játszótér játékai is megkoptak kissé. Léte is megkérdõjelezõdött, hiszen nem az lett a lényeg, hogy a gyermek játsszon, hanem hogy a játékok megfeleljenek az európai elõírásoknak. Játszótér, hely pedig kell! 1400 fõs falunkban csaknem 40 gyermek óvodás korú, iskolába több mint 100 tanuló jár. Közösség ott alakulhat ki, ahol rendszeresen találkozhatnak egymással a kortársak, a szülõk. Nem véletlen, hogy a 70-es évek Ifjúsági Klubjának tagjaiból lettek a falu késõbbi vezetõi. A jövõt építjük, ehhez kell ez a játszótér is, ez a hely. Szabó Magda mondta: „Azt hiszem, gyereket nevelni csak úgy lehet, ha az ember megtiszteli azzal, hogy komolyan veszi.” Vegyük komolyan a felnövekvõ generációt, gyerekeinket! Ebben a törekvésben példaértékû Horváth László önkormányzati képviselõ kezdeményezése. Elhatározta, hogy a már meglévõ játszóteret kibõvíti, korszerûsíti, biztonságosabbá teszi gyermekeink és az õket kísérõ szülõk örömére. Mint minden nagy munkához, ehhez is forrásra volt szükség. Képviselõ úr nem vette fel a képviselõi munkához járó tiszteletdíját, két évi keretét szánta e célra. Az éves költségvetés tervezésekor jelentette be szándékát. Kezdeményezéséhez csatlakozott Janzsó László önkormányzati képviselõ, volt polgármester, aki 2011. évi képviselõi keretét adta a játszótérhez, dr. Szerb János tavaly is és ebben az évben is zöld zsákkal látja el a lakosságot, mert nem veszi fel képviselõi keretét. 2012. évi maradék összegét ajánlotta fel a játszótér felújítására. Wiktoráné Németh Klára címzetes fõjegyzõ is anyagilag támogatta a nemes célt. A játékvásárláshoz, eszközökhöz, munkához lett tehát pénzügyi keret. A játékok beszerzését, leszállítását, a munkálatok levezénylését Horváth László vállalta jó gazdaként magára. Mert nem csak az ötlet kell. Az ötleteket meg is kell valósítani. A tervek realizálása a fáradságos, a munka. A jó munkához idõ kellett és munkás kéz. Segítettek az önkormányzat fizikai dolgozói, a Vízügy által felvett közfoglalkoztatottak, valamint az április 13-án megtartott társadalmi munka résztvevõi. A játszótér biztonságos használatára felhívó táblákat önkormányzatunk finanszírozta. A kezdeményezést, a támogatást, az elvégzett munkát Sé község lakói, gyermekei nevében köszönöm! Ihász Gábor énekes dala jutott eszembe a nap kapcsán: „Bár mondják, múlnak a gyermekévek, nincs visszaút, új mesék nem várnak reánk. Van mégis csillagfényû álomvilág”, de azt gyerekeinkkel közösen álmodjuk tovább! A játszóteret átadjuk: Tessék, ez a tiétek gyermeknapra! Sörös István polgármester