Gergácz Bence nem hallja, de érzi a zene ritmusát
Siketnek született, de zumbázni jár a 21 éves, séi Gergácz Bence. Kiváló ritmusérzékkel táncol, miközben számolja magában az ütemet, és elmondása szerint a latin zene rezgéseit a testében, a mellkasában érzi. Bence minden egyes pillanatban rámosolyog a világra. Folyamatosan fülig ér a szája, miközben úgy táncol a latinos ritmusokra, hogy senki meg nem mondaná róla: teljesen siketnek született. Hallókészülékével kicsit ugyan hallja a hangokat, de igazán akkor biztos a lépésekben, ha számol magában. Szerda esténként a SIC-Oladi Mûvelõdési Központba jár zumbázni. Az órán résztvevõk már meg sem lepõdnek azon, hogy az új táncok koreográfiáját minden alkalommal Bence tanulja meg elsõként. Siketnek született, de zumbázni jár a 21 éves, séi Gergácz Bence. Kiváló ritmusérzékkel táncol, miközben számolja magában az ütemet, és elmondása szerint a latin zene rezgéseit a testében, a mellkasában érzi. Bence minden egyes pillanatban rámosolyog a világra. Folyamatosan fülig ér a szája, miközben úgy táncol a latinos ritmusokra, hogy senki meg nem mondaná róla: teljesen siketnek született. Hallókészülékével kicsit ugyan hallja a hangokat, de igazán akkor biztos a lépésekben, ha számol magában. Szerda esténként a SIC-Oladi Mûvelõdési Központba jár zumbázni. Az órán résztvevõk már meg sem lepõdnek azon, hogy az új táncok koreográfiáját minden alkalommal Bence tanulja meg elsõként. – Én mindig is küzdöttem a kilóimmal, és szerettem volna valamilyen mozgásos, zenés órán részt venni – meséli Gergácz Eszter, Bence édesanyja, aki így folytatja: – Sében, ahol lakunk tavalyelõtt elmentem Novák Viki zumba órájára. Azonnal megtetszett ez a mozgásforma, és a zumbáról Bencével is beszélgettem. Szóltam Vikinek, hogy nagyon jó ritmusérzékû fiam is részt venne az óráján. Persze azonnal elmondtam, hogy Bence teljesen siketnek született, a hallóidegei nem vezetik a hangokat, éppen emiatt az orvosok mûteni sem tudják. Hallókészülékével kicsit hallja a zenét, azt azonban nem lehet tudni, hogy a gyakorlatban, egy órán keresztül képes-e követni a latinos ritmusokat. Viki azonnal pozitívan állt Bencéhez, és mondta: próbáljuk ki, hogyan tud táncolni, mozogni a fiam. Nagyon megörültem, mikor láttam, Bence mennyire ügyes az órákon. Valóban senki meg nem mondaná róla, hogy nem hallja a zenét. Én, édesanyjaként rájöttem, hogy a fiam számol magában, így szinte nem is téveszti el a ritmust, és együtt mozog a többiekkel. Bence eközben kitartó figyelemmel nézi édesanyja száját, amelyrõl leolvassa a szavakat. Válaszol a kérdésekre, megosztja gondolatait. Egy idõ után rááll az ember füle a beszédére, s érthetõvé válnak szavai. Édesanyja természetesen minden szavát hallja, így õ segít a teljes megértésben. – Nekem a zumba nagyon sokat ad – jelenti ki Bence, akit arról kérdezünk, mennyire hallja a zenét. Itt érzem – mutat a mellkasára. – Innen veszem át a rezgéseket. Nagyon örülök, hogy Viki és a zumbatársaim ennyire elfogadtak, befogadtak engem immár a szombathelyi órákon – mondja, majd édesanyja veszi át a beszélgetés fonalát. Bence Sopronba járt iskolába. Az ottani diáktársaival, akikkel jelelve beszél, már csak nagy ritkán találkozik. Éppen emiatt fontos számunkra, hogy a fiam egy közösség részese legyen – jegyzi meg az édesanya, aki nem panaszkodik, s akirõl sugárzik a nyugodt derû. – Az élet úgy hozta, hogy a másik fiam, Marcell is siketként született. Õ is volt már velünk zumbán. Marci azonban zárkózottabb személyiség, mint Bence. Egy orvos sem tudja megmondani, miért nem jó a hallásuk, mikor erre korábban nem volt példa a családunkban – csuklik el a hangja, majd újra felderül a szeme. Emlékszem, kicsik voltak a fiaim, s egy lakodalomban voltunk. Szólt a zene, a gyerekek össze-vissza ugráltak, csak az én két fiam lépett mindig pontosan a ritmusra. Senki meg nem mondta volna róluk, hogy hallókészülék nélkül egyáltalán nem hallanak semmit. Bence figyel, majd megjegyzi: – Engem nem zavar, hogy nem hallok, így születtem – mondja, majd széles artikulációval, mosolyogva hozzáteszi: – Boldog vagyok! Gergácz Eszter, Bence édesanyja elmondta: szívmelengetõ volt látnia, milyen kedvesen fogadták a zumbás lányok gyermekét. Fiának virágkötõ a szakmája, dolgozott is pár hónapot, de jelenleg sajnos munkanélküli. Mint mondta, fiát kicsi kora óta a virágkötészet érdekli, állandóan ebben gondolkodik, gyönyörû csokrokat, díszeket készít. Édesanyja úgy látja: fia szinte már megszállottja a virágkötészetnek. Forrás: www.vaol.hu