Magyarország-Marokkó, vagy Mali?????
1-2. nap 2010.01.17. 16 óra 21 (szombat-vasárnap)
A két nap eseményeit egy cikkben foglalom össze, mivel az elso nap suru történéseit az európai szakasz, álmos unalma követte.
Szombaton reggel fél nyolckor találkoztunk, hogy a rajtprocedúrán részt vegyünk. A pénteki nap csalódását, némi sörözésbe fojtottuk, hiszen egész évben készültünk a Budapest-Bamako futamra és nem arra, hogy a rajt elott néhány órával lefújják az útvonal jelentos részét.
Mindegy, túl vagyunk rajta. Itt a nagy nap.
A mujégpályán már rengetegen gyülekeztek az indulók búcsúztatására. A terepjárók, kamionok, motorosok folyamatosan indították be gépeiket és kezdték azok melegítését, jégtelenítését.
A hangulat leírhatatlan…
A teljes cikk olvasásához kattints a részletekre!
1-2. nap 2010.01.15. 16 óra 21 (szombat-vasárnap)
A két nap eseményeit egy cikkben foglalom össze, mivel az elso nap suru történéseit az európai szakasz, álmos unalma követte.
Szombaton reggel fél nyolckor találkoztunk, hogy a rajtprocedúrán részt vegyünk. A pénteki nap csalódását, némi sörözésbe fojtottuk, hiszen egész évben készültünk a Budapest-Bamako futamra és nem arra, hogy a rajt elott néhány órával lefújják az útvonal jelentos részét.
Mindegy, túl vagyunk rajta. Itt a nagy nap.
A mujégpályán már rengetegen gyülekeztek az indulók búcsúztatására. A terepjárók, kamionok, motorosok folyamatosan indították be gépeiket és kezdték azok melegítését, jégtelenítését.
A hangulat leírhatatlan.
Annak aki, szereti a zenét és egy remek koncert alatt, után, annak buvöletében marad, csak azt tudja mit él át egy olyan ember, aki a gépek muzsikájának rabja. A rövid, eros motor (motorkerékpár) üvöltéstol, a kamionok dübörgo muzsikájáig, minden „hangjegy” a helyén volt.
A résztvevok és hozzátartozók izgatottságát tapasztalhatta mindenki, aki huvös szemléloként tudta megfigyelni a kas zúgását.
Hozzánk is érkeztek rokonok barátok. A foszponzorunk hamar elszaladt, míg a büfében reggeli kávénkat iszogattuk, de megértjük, mert hideg reggel mindenkit kikezdett.
Kicsit nehezen, de eltelt a közel négy óra, mire a rajtdobogóra állhattunk. Integetés, még néhány fotó és ránk tört a magány, a csend… Csak az autó, eros, de visszafogott dübörgése lendíti tovább az utazót, akinek gondolatai még az elmúlt percekben tétováznak. Ilyenkor átfut az emberen, hogy a feladattal, a kalanddal maga maradt. Sokan irigylik, de Neki kell megcsinálni mindent, amit eltervezett. Amit várt. Most itt van a feladat, a kituzött közel 1900 km.
Szép napos idoben hagytuk el Budapestet, déli 12 óra körül. Utazás Sébe, hogy bepakoljuk cuccaimat és átcsoportosítsuk a meglévoket. Sében várt a feleségem, – az ötletgazda- remek ebéddel, – hogy még nehezebb legyen elmenni – a barátok, az eddig ismeretlenek és a jó szomszédok. A polgármester úr is megtisztelt látogatásával. Érdeklodéssel, és talán várakozással méricskélte felkészültségünket, elszántságunkat. Köszönjük biztatását!
Konti Zoli barátom kivitelezésében elkészült egy remekmu, ami a legnagyobb szükségünk„összkomfortját” szolgálja. Nem írom le mi az, majd a képekbol ki-ki megfejti, milyen ördögi eszközrol van is szó.
Közel 2 órás elokészület, búcsúzkodás, a netbook internetes paraméterezése után, – hogy tudjunk képet, írást küldeni -, este fél hatkor elindultunk a Franciaországában található Perpignanba.
Néhány perce érkeztünk meg, változatos éjszakát hagyva magunk után. Volt hideg, hó, eso, jégeso, köd. 2-2 órát aludtunk. Négyszer tankoltunk, 2-3 perces pihenés kíséretében. Az autó és ember teszi a dolgát. Az autónk az olajat, mi pedig a zöld teát ittuk.
A szervezokkel a pénteki tájékoztató óta nem találkoztunk, nem beszéltünk. Azt sem tudjuk, hogy Marokkóban ér véget a futam, mint az a tájékoztatón elhangzott. Vagy végig megyünk Bamakóig, hiszen a legutolsó tájékoztatás szerint a charter gép onnan indul vissza Magyarországra. Erre nekünk is jegyünk van…..
Holnap reggel irány Almeria!
Pusztai László