Lendva és Sé
– avagy a történelemben sincsenek véletlenek –
Ha megkésve is, de kezembe került Sörös István Mozaik Sé múltjából című helytörténeti műve. Sé vas megyei, Szombathely melletti település, lakottságát hat évezredre teszik a régészek, legalább is a megkerült tárgyak, termékenységi szobor-és kerámiamaradványok ezt bizonyítják. A szerző – aki azóta már a község második ciklusra megválasztott polgármestere – tudományos alapossággal kutatja és tárja elénk a falu hajdani, múltba vesző eredetét, kialakulását.
Idézünk: „A séi kőkori település tárgyi és szellemi kultúrájának kialakításában érdekes módon valahogyan egy több száz kilométerre, a dalmáciai tengerparton élő kőkori műveltség, a Daniló kultúra vett részt. Majd: Nyugat-Horvátország, Szlovénia, Nyugat-Dunántúl, Burgenland, Alsó-Ausztria és Morvaország őskori kultúrái között szoros kapcsolat alakult ki. Ennek működésében történelmi jelentősége volt az észak-dél irányú útvonalnak. /Később: borostyán út-betoldás/. Ezen az úton indultak el néptöredékek, embercsoportok is új földeket, megélhetést keresve a különböző égtájak felé.”
Tovább lapozva a Templom, kereszt, nagyharang című egyháztörténeti fejezetre, kiderül, hogy történetileg már szinte napjainkban, Rácz Ferenc nevű egyházfi pályafutása során bejárta ezt a tágabb értelemben vett vidéket. Rohoncztól Lékáig, Alsó-Lendvától Pinkafőig, hogy csak a tizedét említsük szolgálati állomásainak. A szomszédos Oladon plébánoskodott sokáig /idetartozott a séi filiálé/. A zalaegerszegi születésű Varga Lajos pedig szintén megjárta Alsó-Lendvát, 1943-45 között itt volt hitoktató. Majd ezt követően Lentiben viselt kerületi esperessége után plébánosként működött a már említett szomszédos Oladon.
Hát íme, aki keres, az talál. Ha várunk nincs is-legfeljebb kettős körárok rendszer nyomai- kőkorszaki, kelta, római múltbeli emlékeink vannak. Majdnem minden együtt áll, hogy a falu leendő főterén- egyszer majd talán- mindez bemutatásra kerüljön. S akkor jöhetnek a barátok, érdeklődök, látogatók! Talán Lendváról is…..
Gelléri Molnár László
Népújság: 2016. május 12. 17. p.