Megtalálhatjuk-e a “bölcsek kövét”?

Mit adtak nekünk a gyógyszerek?

A gyógyszertárban a tára mögött állva, gyakran halljuk a felháborodott kérdést: “miért kerül ilyen sokba a gyógyszer?” Sokszor elhangzik az is, hogy csak a gyógyszergyárak lobbija miatt írnak ilyen sok receptet az orvosok, és igazából senki nem beteg, csak a mellékhatások betegítik meg őket.

Arról viszont elfeledkeznek az összeesküvés elméleteket gyártók, hogy még a XX. század elején is mindössze 31 év volt az átlagéletkor. A  fotón ami egy középkori kiállításon készült, azt látjuk hogy abban az időben nem az átlagéletkor, hanem a várható élettartam volt 30 év. Minden harmadik gyerek meghalt a 10. születésnapja előtt, és minden 100 szülésből 15 az anya halálával végződött. Mivel nem volt fogamzásgátlás, a nők akár évente teherbe eshettek, és ezáltal egyre nőtt az esélyük hogy az életadásba halnak bele.

Amikor megkérdeztem egy elégedetlenkedőtől hogy szerinte meddig éltek régen az emberek, azt mondta, “sokáig”, mire a beszélgetőtársa megjegyezte hogy szerinte csak úgy néztek ki, mintha idősek lettek volna…

Napjainkban  Magyarországon  a születéskor várható élettartam a nők esetében 78,7 év, a férfiaknál pedig 71,6 év.  Ez persze nem az átlagéletkor, hiszen  vannak akik fájdalmasan korán mennek el, de egyre többen érnek el  100 évet is megközelítő életkort.

Ezt a hatalmas ugrást  kb 10 gyógyszercsoportnak  köszönhetjük,amelyek alapjaiban változtatták meg az emberiség életkilátásait. Közülük az antibiotikumok, és a vakcinák csoportját tartom a legjelentősebbnek.

           Az antibiotikumok közül a penicillin volt az első, ami hatalmas ugrást hozott az emberiség számára, hiszen szó szerint életeket mentett. Alexander Fleming (aki a legendák szerint egy véletlennek köszönhetően fedezte fel a penicillint 1928-ban) és társai 1945-ben kaptak Nobel-díjat  “a penicillin felfedezéséért, és különböző betegségek esetében tapasztalható gyógyhatásának felismeréséért”.

A penicillin felfedezése óta több generációnyi antibiotikum látott napvilágot. Habár a tapasztalatok vegyesek voltak, ezek a gyógyszerek valóban gyógyítanak. Korábban a legtöbb ember nem élt túl egy tüdőgyulladást, de akár egy egyszerű sérülésbe is bele lehetett halni. A II.világháború kimenetelét is nagyban befolyásolta hogy a szövetséges angol és amerikai csapatoknak elegendő penicillin állt rendelkezésére a harci sérültek kezeléséhez. Ezzel nem csak a katonák életét lehetett megmenteni, de az ilyenkor gyakori amputációk nagy részét is el lehetett kerülni.

Kevésbé ismert tény, hogy több mint 130 évvel a penicillin felfedezése előtt fejlesztette ki Edward Jenner az első védőoltást a himlő ellen. A védőoltás bevezetése előtt becslések szerint 300-500 millió ember halálát okozta a himlő.                A védőoltások az emberiség leghatékonyabb fegyverévé váltak a fertőző betegségek megfékezésében. Számos, főleg víruseredetű betegség (pl. influenza, kanyaró, mumpsz, rubeola, gyermekbénulás stb.) ellen alkalmaznak védőoltást világszerte.

Az oltást ellenzőknek nem árt szem előtt tartani, hogy pl. az ártalmatlannak tartott bárányhimlő miatt az USA-ban évente több mint 10 000 embert kellett kórházban kezelni, s  közülük általában 100-150-en meghaltak.

Betegség neve Esetszám a XX. században Esetszám 2006-ban Csökkenés
Kanyaró

503 282

55

99,9%

Torokgyík

175 885

0

100%

Fültőmirigy-gyulladás

152 209

6 584

95,7%

Szamárköhögés

147 271

15 632

89,4%

Feketehimlő

48 164

0

100%

Rózsahimlő

47 745

11

99,9%

Haemophilus influenzae B = B típusú H.i. baktérium

20 000

29

99,9%

Gyermekbénulás

16 316

0

100%

A táblázat az amerikai esetszámokat mutatja (Forrás: Wikipédia)

Magyarországon 1931 és 1941 között még csak a diphteria (torokgyík) ellen oltották a gyermekek egy részét. Védőoltások nélkül évente 57 097-en betegedtek meg és 2 512-en haltak meg olyan betegségekben, amelyeket ma védőoltással meg lehet előzni: diphtheria Magyarországon 1931 és 1941 között még csak a diphteria (torokgyík) ellen oltották a gyermekek részét. Védőoltások nélkül évente 57 097-en betegedtek meg és 2 512-en haltak meg olyan betegségekben, amelyeket ma védőoltással meg lehet előzni: diphtheria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés), morbilli (kanyaró), poliomyelitis (gyermekbénulás), meningitis (járványos agyhártyagyulladás), hastífusz. 1996 és 2005 között csak 571 megbetegedés és 63 haláleset történt,( járványos agyhártyagyulladás miatt).

(torokgyík), pertussis (szamárköhögés), morbilli (kanyaró), poliomyelitis (gyermekbénulás), meningitis (járványos agyhártyagyulladás), hastífusz. 1996 és 2005 között csak 571 megbetegedés és 63 haláleset történt,( járványos agyhártyagyulladás miatt).

 

Az alábbi két táblázat a magyarországi fertőző betegségek alakulását mutatja

(Forrás: Wikipédia)

Jakabné Varga Cecília

 Archívum