Megtalálhatjuk-e a “bölcsek kövét”? 3. rész

Mint már említettem, 10 gyógyszercsoportnak köszönhetjük azt, hogy az emberiség életkilátásai alapjaiban megváltoztak. Ezek a következők:

  • fájdalomcsillapítók: aszpirin
  • penicillin – antibiotikumok
  • vakcinák
  • Morfin – kábító fájdalomcsillapítók
  • inzulin
  • kemoterápiás gyógyszerek
  • antidepresszánsok
  • az AIDS-terápia gyógyszerei
  • fogamzásgátlók
  • potencianövelők

A penicillinről és az antibiotikumokról valamint a vakcinákról az előző részben írtam. Ezek a szerek voltak azok amik az első nagy ugrást hozták, mert bár az aszpirint hamarabb fedezték fel, az csak minőségi változást hozott. Az aszpirin csak csillapítja a fájdalmat, a penicillin azonban szó szerint életeket ment. A morfin, és a később felfedezett kábító fájdalomcsillapítók is sok súlyos állapotú beteg életét tették elviselhetőbbé. Az hogy sokan visszaéltek/visszaélnek a kábító hatással az nem a gyógyszer, hanem az alkalmazók hibája. Az inzulin felfedezése is nagy változásokat hozott, bár gyakran halljuk, hogy manapság milyen sok a cukorbeteg.

Nézzük először az I. típusú cukorbetegeket, akik már fiatalon, gyakran gyerekként, csak inzulinnal kezelhetők. Amíg nem tudták előállítani az inzulint, ezek a betegek a cukorbaj kialakulása után rövid időn belül meghaltak. Sokszor nem is tudták mi volt a halál oka, mindenesetre ők már nem adták tovább a hibás genetikai kódot, mert nem születtek utódaik. Az inzulinkezelés bevezetése óta, természetesen bizonyos megkötésekkel, teljes életet élhetnek, gyerekeik lehetnek, akik aztán örökölhetik a cukorbetegséget okozó géneket, és azokat ők is tovább örökíthetik. Ezért, valóban egyre több inzulinra szoruló cukorbeteg van.

De itt vannak még a II.típusú cukorbetegek is, amit időskori cukorbetegségnek is titulálunk, habár az elhízás következtében egyre több fiatalnál is diagnosztizálják ezt a kórt.
Ez nem vezet olyan gyorsan halálhoz mint a kezeletlen I.típusú. Megfelelő diétával, meg némi gyógyszerrel jól karban tartható, de enélkül vagy rosszul kezelve, rengeteg kellemetlen szövődménnyel jár. (Ezek a szövődmények szinte az egész szervezetet érintik, a keringéstől kezdve a vesén át a szemig, és a lábig). A megnövekedett várható élettartam miatt azonban egyre többen érik meg azt a
kort, amikor ezek a betegségek már elő jöhetnek, és mivel kezelik őket, tovább életben maradnak és ezáltal hosszabb ideig “gazdagítják” a gyógyszergyárakat.

A gyógyszerek tehát hosszabb, és jobb minőségű életet adtak az emberiségnek, de ez nem minden esetben érvényes egyenként minden emberre. Amint már írtam, ha valaminek van hatása, akkor van mellékhatása is, és azt hogy egy gyógyszer bevezetésre kerül-e, mindig a kockázat-haszon arány dönti el. Ha a mellékhatások rosszabbak mint a betegség hatásai, akkor a szerből
nem lehet gyógyszer, még akkor sem, ha ezek a mellékhatások nem minden embernél jelentkeznek egyforma intenzitással, és van aki meggyógyulna ettől a készítménytől.

Fontos tudni, hogy ma már, a gyógyszerkutatás nem kockáztat.

Ha valamiről kiderül valamilyen fatális mellékhatás, még a hosszú ideig vizsgált, és már gyógyszerként forgalmazott szert is visszavonják. Erre példa a Vioxx nevű gyógyszer. A Vioxx-ot éppen azért fejlesztették ki, hogy a nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek gyomorvérzést okozó mellékhatását kiküszöböljék. Ezt sikerült is elérni, de ehelyett egy másik mellékhatás jelentkezett, amely több esetben is halálosnak bizonyult. Miután bebizonyosodott hogy ez a mellékhatás a gyógyszer következménye, azonnal beszüntették a forgalmazását az egész világon. Azt sem árt tudni, ha ma fedeznék fel a penicillint, nem lehetne belőle gyógyszer, mert a mai szigorú szabályok lehetetlenné tennék ezt. A hosszú évek tapasztalata bizonyítja ugyan, hogy vannak fatális mellékhatásai is, mégis arányaiban sokkal több életet mentett meg, mint nem, ezért nem vonták ki őket a forgalomból. Az újabb típusú antibiotikumok már sokkal szigorúbb feltételeknek kell hogy megfeleljenek, de ez nem jelenti azt hogy már nincsenek mellékhatásaik.

Súlyos mellékhatásokkal rendelkező gyógyszerek, csak abban az esetben kerülhetnek bevezetésre, ha nincs más, kevésbé veszélyes alternatíva, de a gyógyszer nélkül a betegre a biztos halál várna. A gyógyszerek felfedézésének hőskora már letünt, ma az evidence based medicine elvei (bizonyítékokon alapuló orvoslás) szerint kutatják és fejlesztik a gyógyszereket, és nem véletlenszerűen fedezik fel őket. Az egy nagyon hosszú folyamat, amíg egy vegyületből gyógyszer lesz. (10-15 év). Amikor belekezdtem ennek a cikknek a megírásába nem számítottam rá hogy ilyen hosszú sorozat lesz belőle. Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy nem létezik olyan szer ami mindent meg tud gyógyítani, és nincs olyan szer sem ami a hatás mellett ne rendelkezne mellékhatással is. Ezért ne dőljünk be azoknak, akik ilyesmivel hitegetnek minket, mert nem létezik a “bölcsek köve”. Arra is szerettem volna rávilágítani, hogy a gyógyszerektől nem kell félni csak azért mert gyógyszernek hívják. A diagnózis alapján jól megválasztott medicina visszaadhatja az egészségünket, vagy elviselhetőbbé teheti az életünket.

Sajnos vannak olyan betegségek is amikre még nem találták meg a biztos ellenszert, ezért csak tüneti kezelést alkalmazhatunk. De azért akkor is, válasszuk inkább a gyógyszert a nem törzskönyvezett és engedély nélkül forgalmazott szerek helyett. A gyógyszert ugyanis minden oldalról alapos vizsgálatnak vetették alá, és nem csak a hatásosságát, de a mellékhatások elviselhetőségét is bizonyították. És az hogy az engedély nélküli szer tájékoztatójában nem szerepelnek mellékhatások, az nem azt jelenti hogy nincsenek, hanem azt hogy anyagi érdekből azokkal nem törődnek. Aki a honlapon olvassa ezt a cikket bizonyára használja az internetet akkor is, ha valami betegségére keres megoldást.

Néhány megbízható weboldalt szeretnék
a figyelmükbe ajánlani:

Végül pedig azt kérem bízzanak az orvosukban, és a gyógyszerészükben, akik mindig a legújabb tudásnak megfelelően próbálnak gyógyítani.

Dr Jakabné Varga Cecília
szakgyógyszerész

 Archívum